A színház részéről a kezdeményezés koordinátora Oláh-Badi Éva pályázati felelős, aki lapunknak elmondta, nagy az érdeklődés a tanárok részéről a kezdeményezés iránt, márciusban közel húsz osztály jelezte részvételi szándékát a szervezőknek. Az eredeti elképzelés az volt, hogy havi három-négy alkalommal tartanak ilyen foglalkozásokat, és minden olyan előadást feldolgoznak, mely diákoknak ajánlható, de a színház műsora és a közreműködők egyeztetési nehézségei miatt ez ritkán tud megvalósulni. Márciusra is sokkal több foglalkozást terveztek, Örkény István mellett más magyar szerzők, Tamási Áron és Petőfi Sándor szövegeit is megvizsgálták volna hasonló foglalkozásokon, de a Tamási darabjából készült Hullámzó vőlegény című produkciót – melyből márciusban több előadást is műsorra tűzött a színház, közöttük egy kimondottan diákoknak szóló délelőtti előadást is – kénytelenek voltak lemondani betegség miatt.

A háromlépcsős színházi nevelési projekt úgy zajlik, hogy mielőtt egy osztály megnézné az előadást, két abban játszó színész bevezető foglalkozásokat tart a diákoknak, előadás után pedig drámapedagógus segítségével elemzik a látottakat. A március 4-ei Tóték előadás előtt pár nappal Vass Zsuzsanna és Kónya-Ütő Bence színészek vezettek ráhangoló foglalkozást a Mikes Kelemen Elméleti Líceum egyik tizedik osztályában, körüljárva a darabot, az abban felmerülő kérdéseket, témákat. Kónya-Ütő Bence lapunknak elmondta, hogy egy rövid ismerkedős kör után helyzetgyakorlatokat játszottak a diákokkal, melyek során azt a témát járták körül, hogy mikor lehet vagy mikor kell kiállni a vélt vagy valós igazunkért, illetve hogy mennyire szokott fájni az embernek, amikor valamelyik hozzátartozója méltánytalan helyzetbe kerül.

A Tóték megtekintése után a Prezsmer Boglárka által szervezett feldolgozó foglalkozáson nagy érdeklődéssel vettek részt a diákok, nyitottak voltak a szakember által javasolt játékok iránt, meglepő érettséggel elemezték az előadásban látottakat. Egy rövid bemelegítő tréning, légzéstechnikai és mimikai gyakorlatok végzése után először a „karfokmérő” játék következett, mely során érzékeltették a diákok, hogy mennyire vonódtak be az előadás egyes jeleneteibe. Ezután a produkció különböző rendezői ötleteit és azok céljait fejtegették, majd színes lapok segítségével meghatározták, hogy miről is szólt számukra az előadás. Arról is beszélgettek még, hogy melyek a színházművészet legfontosabb ismérvei, majd gesztusokkal, arckifejezéssel megidézték a főszereplőket, végezetül pedig megfogalmazták, hogy miért volt izgalmas számukra az előadás és annak feldolgozása.

„Örülünk a program sikerének, hálásak vagyunk a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásáért, mely lehetővé teszi, hogy közelebb vigyük a sepsiszentgyörgyi diákokhoz a színházat. Nekik is rendkívül hasznos lehet ez a játékos, előadások általi tanulás, a színházunknak is jó, ha egyre több értő fiatal látogat bennünket. Hiszen belőlük formálódik a jövő színházi közönsége, általuk válhat a jövőben még műveltebbé, nyitottabbá ez a város, még pezsgőbbé a sepsiszentgyörgyi kulturális élet” – nyilatkozta lapunknak Pál Ferenczi Gyöngyi, a Tamási Áron Színház igazgatója.