Szerényen, abba a külön világba visszahúzódva töltötte napjait, amelyet a régi könyvek eltéveszthetetlen illata – századok illata, talán az időt legyőző tudás illata – lengett be. Íróasztala mellett mindig tevékenyen, kutatásait gazdagítva vagy olvasókat, helyi, erdélyi és anyaországi kutatókat útba igazítva, önzetlenül segítve.

Szigorú és hiteles mércén szűrt át mindent. Írott és kimondott szót, cselekedetet – az egész embert. Ezt a mércét az teszi hitelessé, hogy nemcsak másokkal, hanem mindenekfölött önmagával szemben tartotta és tartja kötelezőnek. Munkájában igényes, kitartó és alapos. A kollégium diákja volt, majd 34 évet töltött a Mikóban – 34 éven át dolgozott a Mikóért azoknak az embereknek az eltökéltségével, akik megtalálták a feladatot, a helyet, amely által és ahol úgy lehetnek otthon a világban, hogy világukhoz hozzá is tesznek valamit önmagukból, gyarapítják, építik azt. Julika, Csikós Júlia számára az – éppen az ő kezdeményezésére gróf Teleki Domokosról elnevezett – nagykönyvtár gyűjteményének és a Mikó történetének kutatása volt ez a feladat.

A könyvtár őre. A patinás kifejezést ő honosította meg újra a kollégiumban. Sokrétű ennek a szónak a jelentése, ahogyan sokrétű az a munkásság is, amelyet ez a megnevezés sűrít. Hiszen Julika egyrészt a rá bízott, mintegy 35 000 kötetes könyvgyűjteménynek volt gondos őre és legavatottabb ismerője. Rendszerezte és kutathatóvá, átláthatóvá tette a gyűjteményt: digitális katalógust készített (amelyben a kutatás számára fontos adatokat is rögzített), bekapcsolta a Gróf Teleki Domokos Könyvtárat a Schola Orbis Kárpát-medencei Iskolatörténeti Adattár építésébe, és ezáltal láthatóbbá tette azt a szakmai nyilvánosság számára. Ugyanakkor maga is fáradhatatlanul kutatta a rá bízott állományt – könyveket, levéltári anyagot, a legkülönfélébb dokumentumokat –, eredményeit szaktanulmányokban publikálta. A könyvtári állomány rendszerezésén és feltárásán túl pedig igazi őre és gondozója volt a tágabban értett mikós szellemi hagyatéknak is. Fontos, de ma már nehezen elérhető iskolatörténeti munkákat rendezett sajtó alá, a kollégium múltjának számos részletét tisztázta, repertóriumokat állított össze, és a jövő kutatásait is megalapozta az általa begyűjtött és gondosan rendszerezett anyag révén. Az itt kiállított időkapszula felkutatását is annak köszönhetjük, hogy Julika felhívta rá a figyelmet.

Szívós, konokul és csendben építkező munkásságának egyik legkiemelkedőbb teljesítménye az a mikós bibliográfia, amelyet 2019-ben könyvben, illetve CD-n is kiadott, és amelynek eredetileg csaknem 12 000 tételes anyagát azóta is folyamatosan frissíti, kiegészíti, jelenleg már több mint 15 000 tételt számlál. Sok év mérhetetlen szakmai alázattal végzett gyűjtőmunkájának eredménye ez a könyvészet, amely megkerülhetetlen mindenki számára, aki a kollégium múltját vagy jelenét alaposabban meg akarja ismerni.

Csikós Júlia hivatalos besorolása szerint könyvtáros. A könyvtáros március 1-jével nyugalomba vonul. A nagykönyvtár, az iskolatörténet, a mikós szellemi hagyaték őre azonban – bízunk benne – tovább faggatja a régi könyveket, tovább bővíti a kollégiumról szóló tudás körét.

Drága Julika! Sok-sok termékeny és tevékeny, kutatómunkával eltöltött évet kívánunk neked!

Dobra Judit