Hungarikum-díjat kapott a székely kapu a IV. Hungarikum Díjátadó Gálán. Az elismerést dr. Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója vette át a Veszprémi Petőfi Színházban tartott ünnepségen – közölte Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája tegnap.
A székely kaput a Kovászna Megyei Értéktár terjesztette fel javaslatként, előbb a kiemelt nemzeti érték sorába vették fel, majd 2023. október 17-én hungarikum lett.
A székely kapu, mint a faragóművészet és a díszítőművészet értékét őrző, hagyományos erdélyi építészeti elem, a székelyföldi régió házainak bejáratánál és kertek kapuinál látható. A felterjesztés dokumentációját elkészítő dr. Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója rávilágított: a székely kapu nem egyetlen település kulturális relikviája, hanem a székely közösség tudatosan kiépített és napjainkig fenntartott kisépítészeti csodája, sajátos identitásszimbóluma. A székely kapu az európai erődített kaputípusok ma is megcsodálható, egyik utolsó emléke, amely a székelység ácstechnikai és faragótudását, valamint sajátos esztétikai érzékét közvetíti Európa számára.
„Büszkék vagyunk arra, hogy a székelység legjelentősebb identitásszimbóluma, tárgyi örökségünk egyik kiemelt értéke, a székely kapu is hungarikum lett a kürtőskalács után. Kovászna megye minden szegletében kínálja a kulturális-szellemi erőterünk, épített örökségünk alapjait képező, kézzel fogható vagy éppen szellemi értékeit. Ezek egy részét a megyei önkormányzat és a Kovászna Megyei Művelődési Központ által 2016-ban létrehozott Kovászna Megyei Értéktár gyűjti és népszerűsíti” – közölte Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.” (sz.)
