Először Kelemen Hunorral találkozott Orbán Viktor Bukarestben, tartva magát ahhoz a hagyományhoz, miszerint a magyarországi vezető politikusok romániai hivatalos tárgyalásait egy informális egyeztetés előzi meg az RMDSZ vezetőjével. Ezen a találkozón a romániai magyar közösség előtt álló kihívásokról, kiemelten a 2024-es választási évről volt szó. Kelemen Hunor a találkozóval kapcsolatosan kijelentette: „Ott kell lennünk minden olyan intézményben, ahol rólunk, magyarokról döntenek. A 2024-es választások nemcsak a következő négy esztendőről szólnak, hanem hosszú távon meghatározzák, hogy milyen körülmények között fogunk élni itt, az országban és az Európai Unióban.”

Egy friss kutatásból kiderül, hogy az európai polgároknak több mint 60 százaléka elégedetlen az Európai Bizottság munkájával, és több mint 60 százaléka uniópárti. „Ez is megerősíti, amit mi mondunk: nem az Európai Unióval van a baj, hanem az elhibázott rossz döntésekkel. Mi, magyarok azt akarjuk, hogy jó irányba változzon az Európai Unió, és közösségünknek ereje és hangja legyen Európában is! Ez közös érdekünk a Kárpát-medencében. Június 9-én, aki az RMDSZ-re szavaz, az a magyarok győzelmére szavaz” – tette hozzá az RMDSZ elnöke.

„Sok sikert az európai és a helyhatósági választásokhoz!” – írta Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök a Kelemen Hunorral folytatott megbeszélései után.

Orbán Viktor ezt követően a Victoria-palotában folytatott munkamegbeszélést Marcel Ciolacu kormányfővel. Az egyeztetésen jelen volt Sorin Grindeanu közlekedési miniszter, valamint Bóka János, a magyar kormány európai uniós ügyekért felelős minisztere.

Ciolacu tegnap egy interjúban elmondta, esélyesnek tartja Klaus Johannis államfőt a NATO-főtitkári tisztségre, lévén, hogy egyetlen döntéshozó sincs ellene. Románia miniszterelnöke hozzátette: ugyanez nem mondható el kihívójáról, Mark Rutte holland miniszterelnökről, akinek kinevezését például Magyarország nem támogatja. Marcel Ciolacu szerint Romániának azért is jó esélyei vannak a NATO-főtitkári kinevezésre, mert mellette szól például, hogy Kelet-Európát is képviselni kell az európai és észak-atlanti struktúrákban.

A román és magyar miniszterelnökökkel folytatott közös tárgyalás után Kelemen Hunor kiemelte: „Romániának és Magyarországnak számos közös érdeke van a régión belül, amelyet Brüsszel felé közösen tud képviselni. Ha Közép-Európában, Kelet-Európában a volt kommunista blokk tagállamai az unión belül együttműködnek, akkor mindenkinek sokkal könnyebb az érdekérvényesítés.”

Klaus Iohannis elnök a Charles Michellel tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette: nem áll szándékában visszalépni a jelöltségtől, annak ellenére, hogy több jelentős NATO-tagország is megerősítette, Mark Rutte holland miniszterelnököt támogatja a főtitkári posztra. „Nem áll szándékomban sem visszalépni, sem másról tárgyalni. A NATO-ra fókuszálok, és igen, elhangzanak kijelentések, de továbbra is úgy vélem, hogy valósak az esélyeim” – fogalmazott Iohannis.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter tegnap Brüsszelben kijelentette: a NATO történetében még soha nem adott főtitkárt közép- vagy kelet-európai tagállam, ezért itt lenne ennek az ideje, különös tekintettel arra, hogy a fő biztonsági kihívás jelenleg ebből az irányból érkezik. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető megismételte: a magyar kormány nem tudja támogatni Mark Ruttét, aki korábban Magyarország térdre kényszerítéséről beszélt.

A Stratégiai Menetrend, melyről este tárgyaltak a kormányfők, az uniós intézményi ciklus végén elfogadandó dokumentum, amely a következő intézményi ciklusra irányadó stratégiai kihívásokat vázolja fel, és útmutatást ad az EU intézményeinek. A Menetrendet az állam- és kormányfők fogadják el, a döntés előtt pedig több alkalommal, több európai városban kisebb csoportokban tanácskoznak a dokumentumról.