Így került a Szerencsejátékok Országos Hivatala alelnöki tisztségébe egy Cristian-Gabriel Pascu nevű fodrász. Beosztása államtitkár-helyettesi ranggal is jár. Felesleges a reklamálás emiatt, mert az illetőnek (hölgyfodrász) diplomája is van, és 32 éves korában elvégezte a „jó hírű” Hyperion magánegyetemet is. Szépségszalonok vezetőjeként és tévébemondókét is működött. Nem állítja, hogy a szerencsejátékok világában gyakorlata lenne, de mint vállalkozó, sokféle biznisszel foglalkozott. „A szerencsejáték-ipar törvényeit még nem ismerem, mert tegnap este neveztek ki, most reggel nyolc óra, és ebben a pillanatban kérik tőlem, hogy ismerjem a törvénykezést. Engedjék meg, hogy kenyérbe essem, és majd állok rendelkezésükre a törvénykezés minden részletével” – jelentette ki.

Ilyesfajta politikai kinevezések nemcsak nálunk esnek meg, hanem mindenütt a világon. És micsoda harcok dúlnak egy-egy magasabb főnöki beosztásért, az Európai Unió vezetésében betöltött szerepért vagy éppen a NATO-főtitkári funkcióért, amit a mi Iohannis elnökünk bizony megérdemelne, már csak azért is, mert éppen most húsz éve váltunk NATO-taggá, és ez igazán szép ajándék lenne nekünk is. Egy friss IRES közvélemény-kutatás szerint a románok 81 százaléka jó dolognak tartja a NATO-hoz való csatlakozást, miközben 36 százalékuk aggódik, mert Románia belekeveredhet egy katonai konfliktusba. Egy NATO–Oroszország katonai konfliktusba hazánknak be kellene állnia a megkérdezettek 54 százaléka szerint, és a két évvel ezelőtti 28 százalékkal szemben most már 38 százalékuk bevonulna tartalékosként/önkéntesként, ha az ukrajnai háború kiszélesedne.

Ezek után bizony jó lenne, ha Iohannis lenne a NATO főtitkára, és a hadak élére állna! De nagy stratégiai partnerünk, az Egyesült Államok milyen álnok! Ugyanis Julianne Smith, Amerika NATO-nagykövete kedden Brüsszelben leszögezte, hogy az észak-atlanti szövetség vezetői tisztségének elnyerésében a másik jelöltet, Mark Ruttét támogatják. Persze nagyra értékeli Iohannis indulását, akit Amerika „barátjának” nevezett, és akinek „minden jót” kívánt. Ez olyan, mint amikor valakit érdemei elismerése mellett fenéken billentenek. Jelenleg húsz tagország támogatja Ruttét, köztük a legfontosabb nyugati tagállamok.

Március 21-én az Európai Tanács ülésén elnökünk azt mondta, hogy a kettőjük közti versengés „építő jellegű”, és kapcsolata Ruttével „normális”. A kölcsönös udvarlás jegyében Rutte is azt mondta elnökünkről, hogy „csodálatos ember”, akivel szinte mindig kiválóan dolgozott együtt. (Mondjuk, a schengeni csatlakozásban való együttműködésben voltak némi nézetkülönbségek.) Azt is mondta, hogy „hiteles vezető országa számára”, ezzel viszont Románia polgárainak egy (nagy) része nagyon nem ért egyet.

Iohannis pedig tovább készül a NATO-főtitkári állás betöltésére. Már egy NATO-tízparancsolatot is papírra vetett, és bemutatta azokat, mint Mózes a kőtáblákra írottakat, és híveket keres támogatásához. Bukarestben tárgyalt az Európai Tanács elnökével, valamint a magyar, belga, horvát és szlovén kormányfővel. A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor ellenzi, hogy Mark Rutte – aki Magyarország „térdre kényszerítését” szorgalmazta – elnyerje a magas megbízatást. Különben érdekes, hogy most Orbán Bukaresbe jött, mivel eddig leginkább Tusnádra ment, és mikor legutóbb arra járt, még tanácsot is adtak neki arról, hogy mit mondhat. Ráadásul (a román média szerint) Románia egy részének szuverenitását is elrabolná, sőt, Iohannis azt mondta korábban, hogy még alkudozott is Erdély megvásárlásáról. De úgy látszik, most azt gondolja elnökünk, hogy: ellenségem (Mark Rutte) ellensége (Orbán Viktor) a barátom lehet. És mivel nálunk sokan félnek attól, hogy Magyarország állandóan el akarja rabolni Erdélyt, lehet, most Ioahnnis meggyőzte Orbánt, hogy tegyen le erről a tervéről, és akkor még jobb barátok lehetnek.

A nagy találkozás Bukarestben: Charles Michel, Orbán Viktor miniszterelnök és Klaus Iohannis. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán