A román rendőrség tájékoztató kampányt indított, mondták el a Kovászna megyei rendőr-főkapitányság illetékesei keddi sajtóértekezletükön. A jelenségről és az áldozattá válás megelőzési lehetőségeiről Sandra Stanciu, a bűnmegelőzési iroda vezetője és Csíki Róbert felügyelő beszélt. Elmondták: 2022-ben 133 bejelentett esetet jegyeztek, tavaly már 174-et. Ezek során az áldozatok átlagos vesztesége mintegy 5000 euró, de nem volt ritka az olyan eset sem, hogy egyetlen károsulttól 50-60 ezer eurót csaltak ki. A minap Ilfov megyében tetten értek két török állampolgárt, amint 180 ezer euróval csaptak be valakit. Ez azon ritka esetek egyike, amikor elkapták az elkövetőket. A rendőrök elmondták, nálunk általában külföldiek működnek, a romániai csalók jellemzően inkább külföldön próbálnak szerencsét. Ám nem minden esetben van ez így, például tavaly év végén egy román állampolgár Kézdivásárhelyen 100 ezer lejre vásárolt mobiltelefonokat.

A „deepfake” itt a csali szerepét játssza: mesterséges intelligenciával készített, hitelesnek tűnő videóval húzzák csőbe az áldozatot, melyben ismert személyiségek különböző, gyorsan magas hasznot hozó befektetésekre ösztönzik a potenciális áldozatokat. A kriptovalutába való befektetésen kívül állami vállalatok (például a Hidroelectrica, Transgaz, Romgaz, OMV Petrom és mások) részvényeinek vásárlására ösztönöz mások mellett Klaus Iohannis államfő, Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója, Ion Țiriac üzletember, volt teniszcsillag, Andreea Esca televíziós személysiég is – persze nem a valóságban, hanem csalók által készített, manipulált videókban. A szó szerint mélycsalásnak fordítható deepfake kifejezés az angol deep learning (= mély tanulás) és fake (=hamis) szavak összetétele. Ezekben a hitelesnek tűnő, meggyőző videókban a csalók ismert (és az áldozatok által hitelesnek vélt) emberek arcát felhasználva tesznek közzé hamis üzeneteket, melyeket mesterséges intelligencia felhasználásával állítottak elő. Ezek általában a közösségi oldalakon jönnek szembe velünk, legfőképp az Instagramon, de a Facebookon és másutt is lehet találkozni velük.

A rendőrök felhívják a figyelmet, ne dőljünk be ezeknek. A hamisítványt legkönnyebben az apró részleteken keresztül lehet leleplezni. Például a száj mozgása nem teljesen felel meg a hallott szöveg artikulálásának, de más gesztusok is kiszűrhetők. Azt is hangsúlyozták, amennyiben mégis hajlanánk az elcsábulásra, igyekezzünk leellenőrizni a hallottak valóságtartalmát. De történjen bármi is, banki adatainkat, számítógépünk vagy mobiltelefonunk bizalmas adatait ne adjuk meg senkinek. Azt is elmondták, a csalók általában kisebb összegű, 1200–1500 lejes „befektetéssel” kezdik, majd újabb és újabb illetékeket követelnek, s a bizalmat megőrzendő a magát ügyfélnek hívő megkárosítottnak még fiktív számlakivonatokat is küldenek.

A rendőrség tájékoztató kampányt folytat, ezt iskolákban egyszerűbben megoldja, ám a legveszélyeztetettebbek az idősebb generáció tagjai, akik között találni naiv, hiszékeny embereket, akik a kecsegtető gyors meggazdagodás reményében bedőlnek a csábításnak. A legfontosabb: ne higgyünk el mindent, amit az interneten olvasunk – összegeztek a rendőrök. (sz.)