Amerikát értesítették

Irán szombaton közvetlen tájékoztatást adott a Fehér Háznak az Izrael ellen indult légitámadásról – mondta Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter, az üzenet tényét az amerikai kormányzat is megerősítette. Hoszein Amirabdollahián közlése szerint washingtoni idő szerint szombat este küldtek üzenetet az amerikai elnök hivatalának, amiben arról tájékoztatták az Egyesült Államokat, hogy a támadás korlátozott és csekély mértékű, ami legitim védelmi célokat szolgál, valamint Izrael megbüntetését. Azt állította, hogy Iránnak nem célpontjai az amerikai emberek és katonai bázisok.

Amerikai illetékesek szerint ugyanakkor az iráni támadás tudatosan és célzottan izraeli emberek élete ellen irányult. Az iráni tájékoztatással kapcsolatban az hangzott el, hogy svájci közvetítéssel jutott el az üzenet Washingtonba.
 

Izrael nem akar háborút

Izrael elnöke szerint országa nem akar háborút az iráni támadás nyomán, és egyensúlyra van szükség a kialakult helyzetben. Isaac Herzog a CNN hírtelevízióban elmondta, hogy Izrael a szövetségeseivel megbeszéléseket folytat az izraeli viszontválaszról. Megfogalmazása szerint az iráni támadás óta eltelt idő igazolta a megingathatatlan izraeli–amerikai szövetséget.

Yoav Gallant, Izrael védelmi minisztere vasárnap telefonon beszélt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel, a beszélgetés során tájékoztatást adott az iráni támadásra adott izraeli légvédelmi művelet előzetes következtetéseiről, valamint köszönetet mondott az amerikai védelmi miniszternek a példátlan együttműködésért és összehangoltságért a védelmi infrastruktúrák és katonaságok között.

Izraelben tegnap újra megnyithatták kapuikat az oktatási intézmények a vasárnap hajnali iráni drón- és rakétatámadás után. Az országban visszatért az élet a megszokott kerékvágásba, az eredetileg tervezett kétnapos helyett egynaposra csökkentették az oktatási intézmények szünetét, vagyis az intézmények ismét megnyithatták kapuikat a polgári védelem utasítása szerint az ország nagy részén, az északi határvidék és a Gázai övezet szomszédságának kivételével. A polgári védelem parancsnoksága azt is bejelentette, hogy az ország nagy részén feloldották a gyülekezési korlátozásokat.
 

Visszalépni a szakadék széléről

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnap délután rendkívüli ülést kezdett Izrael kezdeményezésére. Antonio Guterres főtitkár az ülés kezdetén úgy fogalmazott, hogy most „a maximális önmérsékletnek van itt az ideje”, és hozzátette, hogy a szakadék széléről vissza kell lépni. A Biztonsági Tanács ülésén Gilad Erdan, Izrael ENSZ-nagykövete azt kezdeményezte, hogy nyilvánítsák terrorszervezetnek az iráni haderő gerincét jelentő Iráni Forradalmi Gárdát, valamint hozzanak szankciókat Irán ellen. Az ülésen az Egyesült Államok képviselője azt hangoztatta, hogy országa nem akar eszkalációt a konfliktusban. Robert Wood amerikai ENSZ-nagykövethelyettes ugyanakkor azt hangoztatta, hogy amennyiben Irán vagy proxierői az Egyesült Államokat megtámadják, vagy újabb katonai akciót indítanak Izrael ellen, akkor Irán felelősségre vonásra számíthat.

Irán állandó ENSZ-képviselete szombat éjszaka közleményben indokolta a támadást. A közlemény szerint Irán a nemzetközi szervezet alapokmányának 51. cikkelye alapján az önvédelemhez való legitim jogát gyakorolva hajtott végre katonai akciót Izraellel szemben. Mint fogalmaztak, a támadás válasz volt az Irán szíriai konzulátusa elleni izraeli légi csapásra. A közlemény azt hangoztatta, hogy iráni részről lezártnak tekintik a katonai akciót.
 

Angol figyelmeztetés

David Cameron brit külügyminiszter szerint Izraelnek az ellene indított iráni támadás ellenére óvakodnia kell a helyzet további eszkalációjától. A BBC televízió hétfői hírmagazinjában Cameron kijelentette: Izrael teljes joggal gondolja úgy, hogy válaszolnia kell a támadásra, Nagy-Britannia azonban Izrael barátjaként arra ösztönzi az izraeli döntéshozókat, hogy „a szívük mellett az eszükre is hallgassanak”, és „ne csak kemények, hanem okosak is legyenek”. „Azt tanácsoljuk, hogy Izrael ne hajtson végre megtorló akciót” – hangsúlyozta a brit külügyminiszter. Hozzátette: London nem támogatna egy ilyen válaszcsapást.
 

Újabb szankciók?

A világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) és az Európai Unió (EU), partnereinkkel szoros együttműködésben további szankciókat fontolgat Iránnal szemben, a büntetőintézkedések az ország drón- és rakéta­programjait érintenék – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport, valamint az Európai Unió részvételével videókonferencia keretében tartott rendkívüli ülést követően Ursula von der Leyen példátlannak nevezte, hogy Irán közvetlen támadást indított Izrael ellen. Tájékoztatása szerint a G7-országok felszólították Iránt, hogy teljesen hagyjon fel a támadásokkal. Minden félnek teljes fokú önmérsékletet kell tanúsítania – szögezte le. A tanácskozást követően Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke kijelentette: az EU és partnerei továbbra is minden erőfeszítést meg fognak tenni a helyzet elmérgesedésének elkerülésére.
 

Orosz aggodalmak

Önmérsékletre szólítja fel Moszkva a közel-keleti konfliktusban részes feleket és aggodalmát fejezi ki a térségben bekövetkezett újabb veszélyes eszkaláció miatt – közölte az orosz külügyminisztérium. „Kifejezzük rendkívüli aggodalmunkat a térségben bekövetkezett újabb veszélyes eszkaláció miatt. Minden érintett felet önmérsékletre szólítunk fel. Fontosnak tartjuk, hogy ehhez a konstruktívan gondolkodó nemzetközi szereplők is hozzájáruljanak” – olvasható a tárca honlapján közzétett állásfoglalásban.

Simona Halperin moszk­vai izraeli nagykövet kijelentette: hazája elvárja, hogy Oroszország elítélje az iráni támadást. Reagálásában Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő közölte: nem emlékszik olyan esetre, amikor az izraeli vezetés így tett volna az orosz területet ért ukrán csapások esetében.