Az idén az Országos Növényegészségügyi Hatóság által megvizsgált 426 mintából 11-ben olyan mérgező növényvédőszer-maradványokat találtak, amelyek mennyisége meghaladta a megengedett határt. Legtöbb a spenótban, zöldhagymában, valamint a petrezselyemben és a kaporban volt, de azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy a két utóbbi kötését mindenestül (mérgestül) együtt potom egy lejért is meg lehet már venni, így hát ne mérgelődjünk.

A külföldről behozott zöldségben és gyümölcsben is van bőven méregmaradvány. Legjobb, ha avokádót, főtt kukoricát, ananászt, hagymát, papaját eszünk, amelyek állítólag egészségesebbnek számítanak. Nem kell búsulni, hogy ezek egynémelyike nem terem meg nálunk, mert az általános felmelegedés következtében Székelyföldön nemsokára mi is szőlőt termeszthetünk, és nem kell majd pityókából készíteni a bort. (A meleg miatt lehet, hogy nem is fog nálunk megteremni a krumpli.)

De azt sem ajánlják az egészségünket óvók, hogy például húst együnk, mert az állatokat mindenféle hormonokkal és antibiotikumokkal tartják életben, ami a belünkön át belénk kerül. Biztatásként viszont azt legalább elmondhatnák, hogy a hormonoktól a gyerekek hamarabb serdülnek, és nem kell a penicillint se belénk injekciózni, mert eleve tele vagyunk antibiotikumokkal. Azt is tanácsolják, hogy együk a tenger gyümölcseit, amelyekről sajnos mi nem nagyon tudjuk, hogy mi fán teremnek. Mások meg azzal ijesztgetnek, hogy a tengerekben lebegő mikroműanyag kerül beléjük és abba, aki azokat megeszi.

Nem tudom, hogy a cukorban mennyi ilyen szermaradvány van, de ha nincs, akkor lesz, mert a cukrot is importáljuk, és Franciaországban a gazdáknak megengedték, hogy több rovarirtó szert használjanak, miután a cukorrépát 2020-ban kártevők támadták meg.

A honi termékekben is van elég káros szer, de az legalább a miénk – érvelhetnek a vásárlók. A zöldségek 40 százalékában találtak káros vegyszernyomokat, jóval a megengedett határérték felett. De mégiscsak jobbak, mint a messziről hozottak, melyeket félig éretlenül szednek le, és kezelik azokat, hogy bírják az utaztatást, hogy ne romoljanak meg az úton vagy ne érjenek meg túl hamar. A vásárló különben is azt nézi elsősorban, hogy olcsó legyen, függetlenül attól, honnan származik. Állítólag olcsó dolgokat veszünk, drágán keveset. Ez persze jó, mert kevesebb mérget eszünk meg.

A kén- és arzéntartalmú növényvédő szereket az emberiség már évszázadok óta használja, a DDT-t (amelyet tetűporként ismertünk) a maláriaterjesztő szúnyogok ellen vetették be, de be kellett tiltani, annyira környezetszennyező. A rovarok ellen a fecskék a legjobbak, mert minden fecske egy év alatt egy kilót eszik meg belőlük, de az ember sajnos gondoskodott a fecskeállomány csökkentéséről is. Persze vannak bio-, öko- vagy organikus élelmiszerek, amelyekre nagyon szigorú szabályok érvényesek. (Bár hallottam olyan rosszmájú megjegyzést is ezekkel kapcsolatban, hogy biogazdaságokban csakis éjjel permeteznek.)

Szóval legjobb lenne semmit sem enni, de akkor is kerül belénk káros anyag a levegőből, pedig anélkül semeddig sem lehet élni.

Nem marad más hátra, mint szoktatni magunkat mindenféle mérgekhez. II. Miklós, minden oroszok cárja családjának kegyeltje, Raszputyin is – aki a kicsi trónörököst, Alekszejt meggyógyította – állítólag ezt tette, a ciánt ette. Amikor el akarták tenni láb alól, ciánnal mérgezett süteményt és bort adtak neki, de az nem ártott. Végül le kellett lőniük.

Kicsi korban, kis mennyiségekben kellene kezdeni szedni a mérgeket, mint Raszputyin. Csak azért nem ajánlom ezt senkinek, mert végül is annyiféle mérget eszünk meg életünk során, hogy már attól immúnissá kellene válnunk, de egyelőre csak a különféle vegyszerek káros hatásáról hallunk, és nem arról, hogy ha megszokjuk azokat, akkor ellenállóbbá válunk a mérgekkel szemben.

Fotó: Pixabay