Az új erdészeti törvénykönyv kidolgozását Porzsolt Levente azzal magyarázta, hogy az érvényben lévő jogszabályt a szakmabeliek bizonyos tekintetben idejétmúltnak tartják, ugyanakkor az új erdészeti törvénykönyv elfogadása a helyreállítási alapból megvalósuló reform részét is képezi. Az RMDSZ által kezdeményezett tervezet előkészítésében és kidolgozásában szakemberek, illetve a Marin Drăcea Országos Erdészeti Kutató- és Fejlesztési Intézet, a brassói Transilvania Egyetem és a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem alkotta konzorcium vett részt. A kormány nemrég elfogadta a tervezetet, a következő időszakban a szenátusban, majd a képviselőházban is napirendre kerül, utóbbi a döntő fórum ebben az ügyben.
 

Kompenzáció a tulajdonosoknak

Ami az újdonságokat illeti, Porzsolt Levente megemlítette, eddig nem volt lehetőség arra, hogy a fás növényekkel borított területeknek mezőgazdasági és erdészeti kihasználásuk is legyen egyszerre, így erre vonatkozóan új fogalom jelenik meg a törvényben. „Mindig is gondot jelentett a részlegesen beerdősödött területek, fás legelők, kaszálók jogi helyzetének tisztázása, ennek adtunk most egy pontos meghatározást. Ezeken a területeken nem kötik olyan szigorú feltételekhez a fák kivágását, külföldön ez már egy meghonosított gyakorlat, úgy gondolom, erre a lépésre nálunk is szükség volt” – mutatott rá.

Belekerült továbbá a tervezetbe, hogy kárpótolni kell a magánerdő-tulajdonosokat azokban az esetekben, amikor valamilyen megszorítás miatt nem tudják kitermelni erdejüket, például azért, mert természetvédelmi területen vagy részlegesen védett övezetben helyezkedik el. A hasonló helyzetekre pénzbeni kompenzációt javasol a jogszabálytervezet – sorolta Porzsolt Levente.

Sokat vitatták az erdészeti kalapács használatát is (ezzel jelölik meg a kivágandó fa tőkéjét – szerk. megj.), a tárca azt javasolta, hogy legalább a fiatal erdőrészekben mellőzzék a bélyegzést, mert létezik más módszer is arra, hogy figyelemmel tartsák a kitermelést. A szakember szerint mindenképp újdonságnak számít a kalapáccsal történő jelölés mellőzése, mely szerinte már csak Romániá­ban használt gyakorlat. „Úgy gondolom, másként is felügyelhető, hogy adott területen a megfelelő keretek közt zajlik-e a kitermelés, erre vannak külföldön jól bejáratott módszerek, amelyek nálunk meghonosíthatók” – fűzte hozzá.

Porzsolt Levente részt vett az erdészeti törvénytervezet szenátusi vitáján. Fotó: Facebook / Porzsolt Levente

Tilos lesz a tarvágás?

Beszélgetésünk során kitértünk arra is, hogy a törvénytervezet értelmében az ország erdőterületeinek csaknem felén tilos lesz a tarvágás: az eddig csak a nemzeti parkokra vonatkozó tilalmat kiterjesztik a natúrparkokra és valamennyi Natura 2000 természetvédelmi területre.

Porzsolt Levente úgy véli, nem minden esetben feltétlenül jó az, ha nem végeznek tarvágást. A lucfenyveseket hozta fel példának, ahol jó gyakorlat az ilyen beavatkozás, ellenkező esetben ugyanis egy bizonyos idő után széldöntés tarolja le az érintett részt. Jelezte, az RMDSZ ugyanakkor arra vonatkozóan nyújt be módosító javaslatot, hogy azokon a területeken is lehessen tarvágást végezni, ahol az szakmailag indokolt, például ott, ahol valamilyen okból nagyon lecsökkent az erdő sűrűsége, gyérült az állomány, az adott területnek mindössze 10–30 százalékát fedi nagy fa. Ilyen esetekben az újratelepítés a következő lépés – fűzte hozzá. „Választási év van, sok olyan javaslat kerülhet a parlament elé, ami a közvélemény számára jól hangzó, azonban a szakmaiságot teljesen mellőzi, erre fel kell készülnünk” – jegyezte meg Porzsolt Levente.

Egyébként azt tervezi, a székelyföldi egyesület képviseletében részt vesz a tervezet parlamenti vitáján, hogy fenntartsák „az itteni, helyi sajátosságokat támogató javaslatokat, a tulajdonosok korrekt kompenzálását, illetve a szakmaiság szempontjából megfelelő előírásokat” – fogalmazott.

A kitermelés része az erdőgazdálkodásnak. Fotó: Porzsolt Levente

Háromszéki helyzetkép

Nemzetközi légi felvételek alapján készített felmérések szerint Háromszék területének több mint fele fával borított, a hivatalos adatok alapján az erdőalap 47 százalékot képez.

Rengeteg hegyi legelő és kaszáló bebokrosodott, beerdősödött amiatt, hogy kevés az állat, egyre kevesebben mennek fel a magas hegyi legelőkre legeltetni – sorolta a háromszéki helyzetet firtató felvetésünkre Porzsolt Levente. Leszögezte, Háromszékre nem jellemző az, ami az országban több helyen tény, éspedig hogy levágták az erdőt, de nem ültették újra. A vágások legális keretek között történtek – szögezte le.

„El kell döntenünk, hogy teljes védettséget akarunk-e a területeinknek, és akkor azokat úgy is kezeljük, vagy hajlandó-e a tulajdonos ezt felvállalni. Az erdőgazdálkodás elengedhetetlen velejárója, hogy kivágjuk a fát. Abban látom a problémát, ha az a vágás nem megfelelően történik, vagy ott, ahol nem szabadna, illetve a vágásokat nem követi újratelepítés. Gond az is, amikor egy bizonyos erdőrészt kitermelnek, szakmailag jó munkát végeznek, azaz az erdő is jó állapotban marad, ám az állami rendszerbe csak a kitermelt mennyiség bizonyos százalékát jelentik be. Ezzel az állam veszít, és ilyenkor sokkal inkább csalás, nem pedig illegális kitermelés történik” – fogalmazott. Álláspontja szerint Háromszékre nem jellemző, hogy nem gazdálkodnak felelősen az erdőkkel, vagy hogy nem vigyáznak rá.

Ami a jelentős problémákat illeti, Porzsolt Levente elmondta, ebben a Fogarasi-havasok déli fele érintett, illetve Máramarosban található még egy gócpont, ahol tíz-tizenöt éve kíméletlenül folyt a kitermelés és körülbelül 500–700 hektárt taroltak le. Ilyen méretű, napjainkban történő törvénytelen kitermelésről már nem tudnak. Hozzáfűzte, légi felvételekből igen jól követhető, hol, miként történnek a vágások, illetve az is, miként alakulnak bizonyos erdőrészek.