Geopolitikai jegyzetekHadkészültség Romániában: le tudják az oroszok rohanni az országot 24 óra alatt?

2024. április 19., péntek, Vélemény

Mindenki, aki Székelyföldön él, érzékeli azt az egyre erősödő hadi készültséget, amelyben Románia már egy ideje létezik. Csak mert a román politikusok nem tesznek hangzatos kijelentéseket a háborúval kapcsolatosan, az a legkevésbé sem jelenti azt, hogy a román szolgálatok és a román hadsereg nem dolgozik gőzerővel katonai terveken.

Nagyon jellemző, hogy nem a román médiában, hanem egy olasz napilapban jelent meg az a hír, hogy egy 2021-es jelentésben Ben Hogdes tábornok szerint az oroszok egy nap alatt le tudnák rohanni Romániát. S ha már egy olasz napilapban megjelent, akkor felkapta a hírt a román média is, és most nézegetjük a térképeket, hogy az oroszok két irányból fognak támadni: Foc­șani és a Fekete-tenger felől.

Na mármost, ezt le lehet szólni, hogy a szokásos riogatás, és fel lehet hozni azt, Oroszország le van kötve Ukrajnában, és úgysincs ereje Romániát, egy NATO-országot megtámadni. Magam sem tudom jelenleg eldönteni, hogy ez a riogatás Iohan­nis NATO-főtitkári kampányának a része-e, miszerint egy orosz fenyegetés alatt álló ország elnökeként pályázik a tisztségre, vagy pedig a románoknak valós veszélyérzetük van egy esetleges orosz támadással kapcsolatosan, esetleg mindez egy nagyon okos stratégia része, mely katonai kulcspozícióba helyezi az országot.

Az viszont tény: a hétköznapi ember számára is szemmel látható, hogy nagyon intenzív katonai készülődés folyik az országban. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy milyen gyakoriak és megszokottak lettek a folyamatos hadgyakorlatok, például Székelyföldön. (Ez is megér egy misét, hogy miért pont nálunk, a három székely megyében gyakorlatozik folyamatosan a hadsereg, mitől kulcsrégió ez katonai szempontból? Az ország közepén vagyunk, nem valahol a határok mellett.) Itt, nálunk az utóbbi időben voltak olyan napok, amikor egyfolytában lőttek a gyakorlótéren, az embernek az volt az érzése, hogy front húzódik valahol a közelben. Ezen a környéken élek lassan ötven éve, de ilyen intenzív hadgyakorlatozás még nem volt az én életem során a környékünkön. A katonai konvojok is egyre mennek észak felé, de hát valahogy nem ildomos ezekről beszélni, elfordulunk, mert félelmetes az egész, és nem is akarunk belegondolni, hogy mit is jelenthet mindez. Amikor a helyi sajtó a katonai vezetéshez fordult ez ügyben magyarázatért, volt olyan helyzet, hogy a helyi katonai parancsnokságon nem is tudtak nyilatkozni, semmit sem tudtak a hadgyakorlatról, aztán nagy nehezen kiadtak valami ködös közleményt, hogy csak a megszokott és előre betervezett gyakorlatokról van szó.

Az orosz katonai fenyegetés rémére Mircea Geoană NATO-főtitkárhelyettes válaszolt, aki megnyugtatott mindenkit, hogy aggodalomra semmi ok. „Ha egyedül lennénk, az valóban nagyon veszélyes lenne Románia számára. Az ötlet, hogy 24 óra alatt le lehet rohanni minket, idejétmúlt. Mi a nulladik óra óta dolgozunk egy esetleges agresszió kapcsán Romániá­val szemben.” Geoană a Nămoloasa–Focșani zónáról annyit mondott, hogy igen, az egy minden korban fontos védelmi pont volt, és ez nem újdonság. Nem mellesleg szerinte az elemzés még azelőtt született, hogy Románia aktualizálta volna a katonai védelmi terveket. Részletekbe nem tud belemenni, mert ez érzékeny kérdés, de mindenki nyugodjon meg. Szerinte most már nem áll fenn az a helyzet, hogy a szövetségesek ne jönnének hamar Románia segítségére. (Mindezt egyébként az a Geoană mondta, aki nemrég kijelentette, hogy Romániának nagyszerű lehetőség ez a jelenlegi helyzet, amellyel élni tudni kell.)

Én részemről hiszek neki. Egyrészt azért, mert nem kell jönniük, itt vannak. Láttam a Kogălniceanu katonai bázist, már 2018-ban olyan volt, mint egy sci-fi-bázis a 22. századból. Akkor kétszáz amerikai katona állomásozott ott, azóta növelték a létszámot háromezerre, és most egy tízezer fős kontingens befogadására bővítik a bázist. Sajnos, nem tudom néven nevezni az összes katonai gépet és helikoptert, amit ott láttam, mert nem értek hozzá, de az egész lenyűgöző volt. Hatalmas és nagyon rendezett, az ember hangyának érezte magát. Amikor én ott jártam, a bázis parancsnoka, egy nagyon kedélyes alabamai jóember már akkor arról beszélt, hogy nekik az a szerepük, hogy egy esetleges orosz támadást átmenetileg, amíg erősítés érkezik, megállítsanak. Emlékeztetett bennünket arra, hogy a „bad guys” (rossz fiúk – szerk. megj.), vagyis az oroszok mindössze négyszáz mérföldre vannak a bázistól, s hogy ez nagyon kis távolság a szerinte nagyon kompetens orosz fekete-tengeri flotta számára. Nyavalygott egy kicsit azon, hogy a szárazföldi elláttás nem elég gyors egy támadás esetén, s ezért elsősorban Magyarországot okolta, szerinte a magyarok állandóan félretolják a vasúton a fontos szállítmányokat, s akadályozzák az amúgy Romániában nagyon jól működő rendszert… Elmondta, hogy szerinte Romániában az infrastruktúra hiánya elég problémás, de a jóindulat és a segíteni akarás a román vezetésben maximálisan megvan. Terveket és stratégiákat mutatott nekünk egy power-point előadás során...

Arról se feledkezzünk meg egyébként, hogy egy teljes amerikai légideszant állomásozik Romániában, csak ezt sokan mintha észre sem vennék.

Ha valamilyen hozzávetőleges következtetést le lehet vonni mindebből, az mindenképpen az, hogy Románia egy csendes, ám nagyon aktív, nagyon megfontolt, sajátos érdekeket képviselő, de ezen érdekeket a nagyhatalmi politikában nagyon ügyesen elhelyező katonai kulcsszereplő lett az ukrán konfliktus lezárásában. Ha Ukrajna összeomlik, akkor nagyjából egy olyan helyzetet kell elképzelni, mint amikor a Tanácsköztársaság idején a románok bevonultak Magyarországra „rendet tenni”. Most is hasonló szcenárió körvonalazódik, ami természetesen módosulhat, az eseményektől függően. És hát nyilván ennek az ügyes helyezkedésnek meglesz majd a területi jutalma.

A románoknak vannak maximális és minimális területi céljaik, ezen belül valahol egy középmegoldással is megelégednek, de ha maximalizálni lehet, akkor maximalizálni fogják. Ott állnak majd meg, ahol a nagyhatalmak mondják, hogy meg kell állniuk. Mint a múlt század elején. (Ez egyébként nagy feladat elé állítja majd a romániai magyar politikát is.)

Benkő Erika
(a szerző politológus, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1529
szavazógép
2024-04-19: Kultúra - :

Muzsikált zenei örökség (Magyar Örökség-díjas a Codex együttes)

Magyar Örökség-díjjal tüntették ki a Codex régizene-együttest. A sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai zenészekből álló, közel három évtizede működő, a 17–18. század zenéjét korhűen, ugyanakkor életszerűen előadó együttes az egyéni és fesztiválfellépések mellett leckehangversenyek állandó szereplője. Ha valakik, ők igazán életet lehelnek a magyar zenei örökségbe, nem hagyják feledésbe merülni kéziratos könyveink – közöttük a Sepsiszentgyörgyi Kézirat – zenei világát. Az alábbiakban Csörsz Rumen István régizenész, irodalomtörténész laudációját közöljük.
2024-04-19: Jegyzet - Pálmai Tamás:

Vicc? (Békési levelek)

A vicc „ismeretlen szerzőtől származó, csattanóval végződő, rövid, nevettető történet”. A magyar viccek ismert figuráit egy abszurd forma mutatja be: Móricka, Pistike, Arisztid és Tasziló, nyuszika, medve, farkas, róka, az ügyvéd, a doktor, a politikus, Jean, Kohn és Grün, az agresszív kismalac, a szőke nő, a rendőr, a skót, az öreg székely s a fia, az anyós, az amerikai, az orosz és a cigány bemennek a kocsmába.