Tizenkét megyeitanácselnök-jelöltet és 280 polgármesterjelöltet indít az RMDSZ a júniusi helyhatósági választásokon – jelentette be Kelemen Hunor szövetségi elnök tegnap Kolozsváron. A Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) tegnap véglegesítette az önkormányzati jelöltlistákat.
Kelemen Hunor az ülés után a sajtónak nyilatkozva elmondta: az RMDSZ Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár, Bihar, Szilágy, Kolozs, Arad, Máramaros, Hunyad, Brassó és Bákó megyében állít megyei tanácselnökjelöltet. Utóbbi megyében Pogár László megyei elnök a térségben lakó csángó magyarok szavazataira számít. Emlékeztetett: a moldvai megyében az elmúlt tíz évben egyre többen vállalták magyarságukat, és az egyes csángó falvakban meglévő magyar önkormányzati képviselet mellett a megyei önkormányzati képviseletre is igény mutatkozott.
Az RMDSZ-nek 17 megyében lesz megyei önkormányzati képviselőjelölt-listája, az erdélyi megyék és a moldvai Bákó megye mellett az olténiai Gorj megyében is. Az utóbbi megyébe az iparosítással kerültek magyarok, kicsi, de aktív szervezetük működik a térségben – mondta. A szövetség 525 közigazgatási egységben indít helyi önkormányzati képviselőjelölt-listát, több mint 3000 jelölt száll versenybe az EP-választással egy időben tartott június 9-i helyhatósági választásokon. Emlékeztetett: az EP-választásokon megvan az összefogás a romániai magyar politikai alakulatok között, a helyhatósági választásokon pedig egyes helyeken magyar–magyar verseny lesz.
Kelemen hangsúlyozta: a 2024-es sorsdöntő választás, és ha az RMDSZ tartani tudja a mozgósítás elképzelt ritmusát, és a magyar emberek ugyanolyan arányban, vagy kicsit nagyobban mennek el szavazni, mint a többségiek, meg tudják tartani jelenlegi pozíciójukat. A mostani önkormányzati ciklusban az RMDSZ-nek 200 polgármestere, 4 megyeitanács-elnöke, 10 megyében 93 megyei önkormányzati képviselője és 2360 helyi önkormányzati képviselője van. Rámutatott: változások korát éljük, ezért az RMDSZ-nek olyan politikai programmal kell előállnia, amely a változás igényét tartalmazza, és a rá adott válaszok hihetőek, megvalósíthatók. „Azt tapasztaltuk, hogy az emberek bíznak az RMDSZ-ben, szívesen aláírnak nekünk, a visszajelzések alapján szükség van arra, hogy az RMDSZ erősen jelen legyen az önkormányzatokban, számítanak ránk” – mondta az elnök.
Kelemen Hunor elmondta: Temesvárt leszámítva a szövetség nem lépett helyi koalícióra román pártokkal, a bánsági városban Dominic Fritz polgármester megkeresésére döntöttek a német nemzetiségű elöljáró és az ellenzéki pártszövetség támogatása mellett. Emlékeztetett: az alig 3 százalékos temesvári magyarság a saját erejéből nem tudna bejutni a helyi önkormányzatba, Fritzet pedig tiszteli a magyar közösség, ezért könnyű volt megegyezni.
Újságírói kérdésre közölte: az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) által kért megyei és helyi koalíciók meghiúsultak, aminek szerinte ugyanaz lesz a következménye, mint 2020-ban, amikor a kisebbik magyar párt nem jutott be a nagyváradi és marosvásárhelyi önkormányzatba, az RMDSZ pedig mandátumot veszített az általuk elvitt szavazatok miatt. „Az RMDSZ-nek 34 év után föl kellene adnia a politikai identitását, ami ma a szervezetben elképzelhetetlen, főleg, hogy az elmúlt időszak eredményei ezt nem is indokolják” – magyarázta a koalíció hiányának okát Kelemen Hunor. Úgy értékelt, az EMSZ-nek el kellett volna fogadnia az RMDSZ-listán felajánlott befutó helyeket, mivel „ez a semmihez képest óriási előrelépés”. Aláhúzta: a nagyváradi vagy marosvásárhelyi versenyhelyzet nem hat ki az országos együttműködésre, az EMSZ támogatja a közös EP-listát, a szatmárnémeti és marosvásárhelyi polgármesterjelölteket. „Az, hogy a városban listát indítanak, szerintem tévedés, de mindenki a saját döntésének a felelősségét viseli, mi is, ők is” – összegzett Kelemen Hunor.
