Az 1970/71-es tanévben első alkalommal megtartott országos Magyar Nyelv és Irodalom Verseny kolozsvári indítása óta ötvenegyediknek számító vetélkedő tizennégy év után tért vissza Sepsiszentgyörgyre, a megmérettetésnek idén a Székely Mikó Kollégium és a Református Kollégium a házigazdája. Tizenhét megyéből száznyolcvan diákot és kísérő tanáraikat fogadták pénteken délelőtt, a megnyitón a köszöntők mellett az iskola diákjai is bemutatkoztak rövid műsorral. 

Ha térségünk három legjelentősebb személyiségét kellene megnevezni,  Gábor Áron és Kőrösi Csoma Sándor mellett helyet kapna a zágoni születésű Mikes Kelemen is – ezzel indította Sztakics Éva iskolaigazgató a köszöntőjét, és röviden felvázolta Mikes Kelemen életét és háromszéki kultuszát. Mikes Kelemen a szülőföldhöz való ragaszkodás jelképévé vált, talán a Mikes-verseny is emlékeztethet erre itt, Háromszéken, Sepsiszentgyörgyön – foglalható össze az igazgató mondandója. 

Ez a mi versenyünk, az erdélyi magyar diákoké, amely a magyar nyelv és irodalom ünnepe, egy olyan megmérettetés, amely nem az eredményről szól, hanem az irodalom szeretetéről – hangsúlyozta a megyei főtanfelügyelő. Kiss Imre emlékeztetett, egyre több harcot kell megvívnunk anyanyelvünk használati jogáért, ezért a megőrzése és művelése egyre jobban felértékelődik. Addig lesz erős a nyelvünk, amíg naponta tisztán és helyesen beszéljük – mondotta. „Mi, magyarok, amikor megszólalunk, nem igazán vagyunk annak tudatában, hogy a világ egyik legszebb és legbonyolultabb nyelvét örököltük, beleszülettünk és beleszerettünk, sok mindent elsajátítottunk benne és általa, csak ritkán gondolkodunk el tökéletes felépítésén és feszes logikáján. Zsigereinkben hordozzuk ennek a csodálatos nyelvnek a színeit, árnyalatait, egész hangulatát. Egyik legfontosabb küldetésünk, vigyázni a ránk testált örökségre, nem csak itt és most, hanem valahányszor megszólalunk messzi tájakon is Akkor is, amikor iskolát választunk gyermekeinknek, könyvet adunk a kezükbe, vagy a jövőjükről gondolkodunk” – fejtette ki.

Közel kétszáz diák vesz részt a versenyen

Veterán olimpikonként szólalt fel Markó Attila, volt parlamenti képviselő, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának egykori államtitkára, aki 1985-ös emlékeit elevenítette fel, amikor magyar nyelv és irodalmi verseny díjazottjaként már megérezte a kommunizmus kisebbségellenes viselkedését. Abban az időben együtt tartották a kisebbségi vetélkedőket a román nyelvű versenyekkel, és a mindennapokban is küzdelem volt az anyanyelvhasználatért, a magyar irodalom megéléséért – mondotta. Egyetlen botunk, batyunk az anyanyelv – hangoztatta.

A versenyt hivatalosan Farmati Anna, a versenybizottság elnöke nyitotta meg, aki a BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézetének és Magyar Nyelvtudományi Intézetének üzenetét is tolmácsolta, hangsúlyozva, jelenlétét nem csak a versenyprotokoll indokolja, hanem az egyetem részéről ki akarják fejezni, hogy az irodalomszerető diákok, felkészítő tanáraik, az egyetem előtti oktatás fontos számukra, mert ebben látják a garanciát arra, hogy évtizedek múlva is lesz vers a kenyerünk mellett. 

Az ünnepélyes megnyitón közreműködött a Dombora Anna vezette  mikós diákkórus, népdalt énekelt Kovács Sára, a Mikes Kelemen Elméleti Líceum végzős diákja, elhangzott Király László Halljátok-e a dalt? című poémája a házigazda iskola tanulóinak előadásában, zárásként vajdaszentiványi táncokat mutatott be a Virág Endre és Virág Imola irányította Százlábacskák néptáncegyüttes. 

A szombat délelőtti versenyt követően kulturális programokon, vasárnap kiránduláson vesznek részt a diákok, a díjazást és a záróünnepséget hétfőn délelőtt tartják.