Szinte mindenhol a világban történelmi csúcsot értek el a védelmi költségvetések összegei az elmúlt esztendőben. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint 2023-ban összesen 2440 milliárd dollárt költött katonai kiadásokra az emberiség, ami 6,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 2009 óta ez a legnagyobb éves növekedés – idézi a CursDeGuvernare a The Guardian összefoglalóját.
A svédországi intézet hatvan éve összesíti a katonai kiadásokat, a tavaly elköltött összeg történelmi mértékű, hiszen erre eddig még nem volt példa, ráadásul a növekedés mind az öt világrégióban – Afrikában, Európában, a Közel-Keleten, Ázsiában, Óceániában, valamint Amerikában is – tetten érhető. Nan Tian, a SIPRI katonai kiadásokkal és fegyvergyártással foglalkozó programjának vezető kutatója a jelentésben arra figyelmeztetett, hogy a katonai kiadások példátlan növekedése közvetlenül veszélyezteti a békét és rendkívüli mértékben megnöveli a globális biztonsági kockázatokat. Az egyre ingatagabb geopolitikai és biztonsági környezetben az államok veszélyes spirált indíthatnak el – hívta fel a figyelmet a kutató.
USA és Kína
A védelmi kiadásokat tekintve két ország áll a lista élén: az Amerikai Egyesült Államok (itt költik el a globális öszeg 37 százalékát) és Kína (12 százalék), vagyis ez a két ország a globális katonai kiadások nagyjából felét adja. Amerikában egy év alatt 2,3, Kínában 6 százalékkal növekedtek a katonai kiadások. Az Egyesült Államok kormánya tavaly 9,4 százalékkal több forrást különített el „kutatásra, fejlesztésre, tesztelésre és értékelésre”, mint 2022-ben, Washington igyekszik továbbra is a technológiai fejlesztések élvonalában maradni. 2014 óta, amikor Oroszország megtámadta a Krímet és a kelet-ukrajnai Donbász régiót, az Egyesült Államok a terrorveszély elhárítását szolgáló és az aszimmetrikus hadviseléssel kapcsolatos fejlesztésekről „új fegyverrendszerek kifejlesztésére helyezte a hangsúlyt, amelyek fejlett katonai képességekkel rendelkező ellenfelekkel való esetleges konfliktusban használhatóak fel”.
Noha a katonai kiadások tekintetében Kína mint a világ második legnagyobb védelmi költségvetésével rendelkező országa a maga 296 milliárd dollárjával jóval kevesebbet költött, mint az USA, az egy év alatt mért hatszázalékos növekedés erős dinamikára utal. Az elmúlt 29 évben Peking folyamatosan növelte védelmi kiadásait, bár a legnagyobb növekedési időszakok az 1990-es években, valamint 2003 és 2014 között voltak. A SIPRI szerint a tavalyi egy számjegyű növekedési adat Kína gyengébb gazdasági teljesítményét is tükrözi.
Oroszország az élen
A Kreml katonai kiadásai 2023-ban 24 százalékkal voltak magasabbak, mint 2022-ben, és 57 százalékkal haladták meg a 2014-es adatot (amikor Oroszország elfoglalta a Krímet). Az orosz GDP 5,9 százalékát kitevő hadügyi költéssel, ami a teljes orosz kormányzati kiadás 16 százalékának felel meg, a tavalyi szint a Szovjetunió felbomlása óta a legmagasabb.
Ukrajna világviszonylatban a nyolcadik legnagyobb hadügyi költségvetéssel rendelkezett az elmúlt évben, éves szinten 51 százalékkal, 64,8 milliárd dollárra nőttek a védelmi kiadások, a két éve zajló háborúban az ukrán fél anyagi erőfeszítése azonban csak az orosz katonai kiadások 59 százalékát teszi ki. Kijev katonai kiadásai 2014 és 2023 között nem kevesebb mint 1270 százalékkal (szinte tizenháromszorosára) nőttek. A SIPRI számadataiból az is kiderül, hogy Ukrajna több mint 30 országból kapott katonai segélyt.
A SIPRI-rangsorban Oroszország, India, Szaúd-Arábia után Nagy-Britannia következik, így London rendelkezik a legmagasabb katonai kiadásokkal Közép- és Nyugat-Európában, miután tavaly csaknem nyolcszázalékos növekedést ért el.
Ázsia és Közel-Kelet
A Kínával és Pakisztánnal fennálló növekvő feszültségek közepette az indiai kiadások 4,2 százalékkal nőttek 2022-höz, és 44 százalékkal 2014-hez képest, ami a személyi és működési költségek növekedését tükrözi. A jelentés megjegyzi, hogy India tőkekiadásainak háromnegyedét hazai gyártású felszerelésekre fordította, ami a valaha feljegyzett legmagasabb arány, mivel India előrehaladt azon célkitűzése felé, hogy önellátóvá váljon a fegyverzetfejlesztés és -gyártás terén.
A bruttó hazai termék arányában a világ legmagasabb katonai kiadásokkal rendelkező országa Szaúd-Arábia (75,8 milliárd dollárral, azaz a GDP 7,1 százalékával), régiós szinten pedig a Közel-Kelet, hiszen becslések szerint a tavalyi kiadások a térségben 200 milliárd dollárra nőttek (9 százalékos növekedés egy év alatt), vagyis a GDP 4,2 százalékát költötték katonai célokra, míg ez az arány Európában 2,8, Afrikában 1,9, Ázsia és Óceánia tekintetében 1,7, az Egyesült Államokban pedig 1,2 százalék.
A térségben Szaúd-Arábia után a második Izrael, hiszen Törökországot megelőzve katonai kiadásai 24 százalékkal 27,5 milliárd dollárra nőttek, ennek hátterében elsősorban a gázai offenzíva áll, Irán pedig negyedikként elérte a 10,3 milliárd dollárt (0,6 százalékos növekedés).
Afrika, Latin-Amerika
A katonai kiadások legnagyobb mértékű növekedését 2023-ban a Kongói Demokratikus Köztársaság kormánya hozta, a 105 százalékos növekedést az magyarázza, hogy a kormányerők elhúzódó konfliktusban vannak különböző fegyveres csoportokkal, különösen az ország keleti részén. A második legnagyobb százalékos növekedést Dél-Szudánban mérték (78 százalék), szintén a belső katonai villongások miatt.
A katonaság igénybevétele a szervezett bandák elleni küzdelemben a kiadások jelentős növekedését eredményezte Közép-Amerikában és a Karib-térségben is, ahol 2023-ban 54 százalékkal magasabbak voltak a kiadások, mint 2014-ben. A Dominikai Köztársaság védelmi kiadásai 14 százalékkal nőttek a szomszédos Haitin egyre súlyosbodó bandaerőszak hatására. Mexikóban a kiadások elérték a 11,8 milliárd dollárt, (55 százalékos növekedés 2014-hez képest), itt is a bűnözés visszaszorítására bevetett militarizált erők költségvetése ugrott meg.
