Nagy D. István
A hadsereg állományi helyzetét ismertető, a napokban nyilvánosságra került adatokat elnézve nem szívesen lennénk a román védelmi minisztérium fejesei helyében. A közzétettek ugyanis elég lehangoló képet festenek, óriási létszámhiányról számolnak be elsősorban a tisztikarban, de a haderő alacsonyabb szintjein sem rózsás a helyzet.
S bár az adatsorban a 2023. végi helyzetet ismertetik, abban biztosak lehetünk, hogy az elmúlt pár hónapban nem történt csoda, és az állapotok nagyjából ugyanazok. A szomszédban több mint két éve dúló háború, az eszkaláció visszatérő rémének árnyékában, a Románia NATO-tagságából fakadó relatív biztonság közepette sem túl jó érzés látni, hogy a román hadseregben az állások egyharmada betöltetlen. Az sem túl biztató, hogy a védelmi tárca most jelentette be idei első toborzása eredményét: a hivatásos katonának jelentkezők felének nem sikerült eleget tennie az elvárásoknak.
A száraz adatok mellett komoly bajra utal, hogy az elmúlt időszakban kormányzati, illetve a honvédelemért felelős körökben többször felmerült a 2007-ben megszüntetett kötelező sorkatonai szolgálat visszavezetése, amelyről viszont kiderült, egyelőre nem járható út, hiányzik a szükséges infrastruktúra. Részben e tény miatt a védelmi tárca más alternatívákkal számol a hadsereg létszámhiányának enyhítése, illetve a lakosság védelmi felkészültségének javítása érdekében, de ezek közül sok még csak terv szintjén létezik.
A jelenlegi nem túl fényes helyzetből való kimozdulásra némi reményt adhat, hogy az IRES közvélemény-kutató intézet március végi felmérése alapján a lakosság körében erős a hadsereg fejlesztésének támogatottsága, illetve meglepően magas azok aránya, akik hajlandóak lennének önkéntesen beállni a fegyveres erők kötelékébe, amennyiben Romániát támadás érné, ha az ukrán–orosz konfliktusba belekeveredne az ország. A békeidőben önkéntesen vállalt katonai szolgálatot illetően ugyanakkor nem túl nagy a lelkesedés, de nem is különösebben rossz az eredmény.
A fentieket elnézve adódik a kérdés: képesek lesznek-e az ország vezetői kihasználni azt, hogy a fegyveres erők reformja, a hadsereg megerősítése jelenleg erős támogatottsággal bír a lakosság részéről, és ki tudnak-e dolgozni egy olyan képletet, mely a rossz emlékű sorkatonaság bevezetését elkerülve mégiscsak ütőképes, az országot megvédeni tudó hadsereget eredményez? Ennek szükségessége az egyre bizonytalanabb geopolitikai helyzetben sajnos nem kétséges. Megtapasztalhattuk: pénzt, paripát, fegyvert még csak-csak szereznek, de legalább ennyire fontos, hogy mindezeket valaki használja is, azaz katonák nélkül nem fog menni. Csak éppen tudják őket meggyőzni, hogy magukra öltsék a mundért.
Fotó: Facebook / Ministerul Apararii Nationale, Romania
