A Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulójára szervezett indiai programsorozat keretében Fegyelmezett érzelem címmel nyílt kiállítás április 17-én Gazdáné Olosz Ella (1937–1993) kovásznai textilművész alkotásaiból Kalkuttában. A 24 alkotásból álló anyagot június 21-től Delhiben, a Művészetek és Kézművesség Múzeumában is bemutatják.
A kiállítás a delhi Liszt Intézet Csoma240 projektjének eseménye. Gazdáné Olosz Ella textilművész alkotásai Kalkuttában a Bengáli Ázsiai Társaság épületében kaptak helyet, ahol Csoma könyvtárosként élt és dolgozott, és ahol befejezte a legelső tibeti–angol szótárt és a tibeti nyelvtankönyvet.
Az eseményről Erdő Mariann, a delhi Liszt Intézet igazgatója számolt be lapunknak. Elmondta, a megnyitón Satyabrata Chakrabarty, a társaság főtitkára, Swapan Kumar Pramanick professzor, a Társaság elnöke és ő maga arról beszéltek, hogy a kiállítás egy újabb mérföldkő a delhi Liszt intézet és a kalkuttai társaság együttműködésének történetében, hiszen a Csoma240 projekt egyik kiemelt partnere a neves kalkuttai intézmény, ahol Csoma emlékét a mai napig tisztelettel ápolják. A kiállítás megnyitóján a hagyományos lámpagyújtás után a meghívottak megtekinthették Gazdáné Olosz Ella húsz kiállított művét, melynek utolsó darabja, a Csomára emlékezve című közvetlenül Csoma szobája előtt áll.
A korán elhunyt kovásznai textilművésznő nem jutott el Indiába, de annak idején Görögországba, Egyiptomba, Törökországba, Buharába, Szamarkandba, Szíriába, Irakba, Iránba, Pakisztánba, Afganisztánba és Türkmenisztánba is elment, hogy tanulmányozza a keleti szőnyegek művészetének szellemiségét, szövésük ősi technikáját. Afganisztánban ismerte meg az ikat szövéstechnikát, így a keleti és nyugati textilkultúrák ötvözésével sajátos nyelven fogalmazta meg a hagyományos és modern egymásra hatását.
Erdő Mariann szerint a művészt élete során nyugati és keleti útjai alatt számos impulzus érte, így született meg a rá olyannyira jellemző, nyugalmat árasztó, a színek és az anyag összhangját egyesítő stílusa. Keleti útjai során Indiába nem jutott el ugyan, azonban az Indiában erősen jelen lévő ikat technika Olosz Ellát is megihlette. „Élete java részét a Kőrösi Csoma Sándor szülőfalujától alig több mint két kilométerre levő Kovásznán élte, életművét – benne a Csoma emlékét idéző műveit – ott alkotta meg. Ez a közelség is táplálta a nagy előd, s vele a kelet iránti vonzalmát, tudós és művész lényüket a közös szülőföld is összekapcsolta” – mondta a delhi Liszt Intézet igazgatója.
Hozzátette: „Olosz Ella munkásságának jelentős mérföldköve volt a kalkuttai kiállítás, és várhatóan a delhi is az lesz: egyrészt természetesen a két szellem, Csoma és a művész erdélyi eredete, kezdete jutott el valahogyan a végponthoz földrajzilag és időben is, másrészt pedig a témától függetlenül is nagy dolog, hogy egy olyan országban, ahol a szövésnek oly régi és oly sokat mondó, szimbolikus jelentősége van, mint Indiában, bemutatkozik egy magyar, akinek technikája, stílusa és mondanivalója az indiai közönség számára is újat jelent. Büszke vagyok rá, hogy a család és a delhi Liszt Intézet erőfeszítéseinek, illetve a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően, eljutott Indiába Gazdáné Olosz Ella híre, és izgatottan várom a delhi bemutatkozást is.”
