Ha a 2022-ben indult inflációs folyamatokat, illetve az áremelést meghatározó tényezőket nézzük, akkor megállapítható, hogy a román kormány volt a legnagyobb nyertes, hiszen a 2023-as költségvetési bevételek 61 milliárd lejes növekedéséből összesen 45 milliárd csak az áremelésből származott.
 

Energiaár

Mint ismeretes, a legnagyobb mértékben az energiaárak ugrottak meg, ez a tényező gyakorolta a legnagyobb hatást az inflációra. 2022 áprilisában a kormány egy sürgősségi rendelettel 2023 áprilisáig érvényes ársapkát vezetett be (később ezt augusztusig hosszabbította meg), és ezzel párhuzamosan kompenzációs rendszert léptetett életbe a gáz- és villamos energiára. Az árplafon mellett további adókat is bevezetett az energiaszektorban tevékenykedő cégekre, az energiaár emelkedéséből származó „többletnyereségre”. Ráadásul az energia árának emelkedéséből, mivel az áfakulcs nem változott, az államnak többletbevétele származott. Emellett Románia legfontosabb energiatermelő vállalataiban – Hidroelectrica, Nuclearelectrica, Romgaz, OMV Petrom – az állam többségi vagy kisebbségi tulajdont birtokol. Ezek a vállalatok 2022-ben rekordmértékű jövedelemhez jutottak, és a nyereség nagy részét osztalékként fizették ki a részvényeseknek, vagyis legnagyobb mértékben a kormánynak.

Iparági becslések szerint a 3 bevételi forrásból (áfa, különadó, osztalék) a költségvetésben 40 milliárd lej feletti többletbevétel keletkezett, a kompenzáció értéke így jóval alacsonyabb volt, mint a pluszbevételeké. Ráadásul a kompenzációkat késéssel fizette ki a kormány. Így a 2022. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó adatok szerint a 2021-es évhez képest a nyereségadó bevétele 33, az egyéb jövedelemadóból származó bevételek 17,3 százalékkal nőttek, egyéb adókból és illetékekből pedig az állam egyenesen 250 százalékkal többet valósított meg.

2023-ban azonban az energiaárak az orosz–ukrán háború előtti értékekre mérséklődtek, így csökkentek az állami költségvetés energiaszektorból származó bevételei, vagyis (burkolt) adóemelésre volt szükség.
 

Nyereség áfából

Az állami költségvetés egyik legfontosabb bevételi forrása az áruforgalmi adó (áfa). Az árak emelkedésével az állami költségvetésnek magasabb értékű bázison magasabb áfabevételei származnak. Vagyis a 2022-ben regisztrált 16,4 százalékos inflációs ráta gyakorlatilag az áfabevételek hasonló mértékű növekedésében jelentkezett. A 2022. évi költségvetés végrehajtása szerint az áfabevételek 2022-ben 18,6 százalékkal nőttek 2021-hez képest, ennek a növekedésnek több mint 16 százalékpontja kizárólag az inflációnak köszönhető. 2023-ban azonban az infláció jelentősen, 6,6 százalékra mérséklődött, az áfabevételek viszont közel 11 százalékkal nőttek.
 

Adó- és béradóemelés

Egy másik módja annak, hogy a kormány pénzt keressen az inflációból, az adók és a béreket terhelő illetékek növelése. A bérek alakulását befolyásolja a munkaerő-piaci kereslet és kínálat, a termelékenység, valamint az inflációs ráta alakulása. 2022-ben a vásárlóerő csökkent, a fizetések valamivel az infláció mértéke alatt növekedtek, ám 2023-ban a hiányban szenvedő munkaerőpiac miatt a fizetések kétszer olyan mértékben nőttek, mint az infláció. A béradóból származó bevételek ennek megfelelően mind a két évben egyötödével nőttek.
 

GDP-deflátor

Az áremelkedések költségvetési bevételekre gyakorolt hatását az úgynevezett GDP-deflátor segítségével is ki lehet számolni. A GDP-deflátor a teljes gazdaság bevételeinek alakulását fejezi ki, és a fogyasztói árak (inflációs ráta), az ipari termelői árak és az import- és exportárak súlyozott átlaga. Ennek megfelelően a 2022-ben regisztrált 80 milliárd lejes bevételnövekedésből 51 milliárd köthető áremelkedéshez (beleértve az energiából származót is), 10 milliárd lej körüli pedig az energia többletbevételeiből (többletadó, magasabb osztalék) származott. 2023-ban a nominális GDP közel 12 százalékkal nőtt, a 61 milliárd lejes bevételnövekedésből az áremelések hatása 45 milliárd lejre rúgott.
 

Az adós nyeresége

A magas infláció kedvezményezettjeinek másik kategóriája az adósok. A román gazdaság fő adósa pedig épp az állam. Az olyan adósok, mint a kormányok és a vállalatok, profitálhatnak a magas inflációból, hiszen így tartozásuk reálértéke csökken, vagyis kevesebb forrásból tudják visszafizetni adósságukat. Ráadásul ezen időszak alatt a kamatlábak reál­értéke csökkent, ami valójában csökkentette a hitelfelvevők költségeit.

Például a kincstár által kibocsátott államkötvények esetében a kamatláb 2022-ben legfeljebb az infláció fele volt. Ez azt jelenti, hogy a rövid (1–2 éves) lejáratú államkötvény vásárlója negatív reálhozamot ért el. Bár a kapott nominális kamat pozitív, a kötvény lejárati reálértéke alacsonyabb, mint a kötvénybe fektetett kezdeti összeg. Ezt a helyzetet „monetáris illúziónak” nevezik. A másik oldalon az adós (kötvénykibocsátó) vásárlóerőként a kötvény negatív reálhozamát nyeri el, hiszen az a kapottnál alacsonyabb reál­összeget fog visszafizetni.
 

Veszélyek

A magas inflációnak azonban az államra nézve is vannak veszélyei. Ha egy kormány magas infláció segítségével törleszti adósságát, az infláció csökkenésével pénzügyi válság léphet fel, hiszen nincs miből törlesztenie a hitelt. Ilyen volt például az eurózónán kívüli országok helyzete a csatlakozás előtt és után. A csatlakozás előtt minden országban magas volt az infláció, gyakorlatilag az inflációt a költségvetési hiány és a magas államadósság finanszírozására használták. A csatlakozás után azonban ez a lehetőség megszűnt, így komoly pénzügyi gondjaik adódtak.