Ferencz Zoltán (RMDSZ) jelenlegi megbízott polgármester és Alexandru Racolța (Pro Európa Roma Párt) között fog eldőlni, ki is vezeti a községet a következő négy esztendőben. Ferencz Zoltánnak nehéz dolga lesz, mert nem lesz elég az, hogy a magyarságot – pártállástól függetlenül – maga mögött tudhatja, románokat és romákat is meg kell szólítania ahhoz, hogy nyerjen. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint ugyanis Bölön 3181 lakójából csak 869 magyar nemzetiségű, a cigányok száma 1240, a románok (köztük minden bizonnyal sok romával) 931-en vannak.

Az RMDSZ-nek tizenhét tanácstagjelöltje van, a listavezető Ferencz Zoltán. A Magyar Polgári Erő szintén teljes listát adott le, listavezetője Sikó Imre (nem azonos a volt polgármesterrel). A két magyar párthoz hasonlóan a Pro Európa Roma Párt (Alexandru Racolța) és a Parasztpárti Nemzeti Szövetség (Aron Racolți) listája is tizenhét nevet tartalmaz, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) listáján tizennégy román és magyar név van (Alexandru Pușcaș), a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) a jelenleg is tanácstagi tisztséget betöltő Dorina Bădescu személyében egyetlen jelöltje van. Kozma Albert független jelöltként indul a helyhatósági választásokon.

A volt polgármester is indult volna

Sikó Imre elsőként, április 23-án független jelöltként kívánta iktatni iratcsomóját. A bizottság kilenc tagja közül Camelia Fițian (AUR), Rudolf Béla (RMDSZ), Viorica Boroș (PNL), Aurel Adam (PSD), Daniel Lingurar (kisebbségek parlamenti csoportja), Eduard Andrei Știrbeanu (USR) és Fekete Mónika (községi jegyző, a bizottság alelnöke) úgy szavazott, a község volt polgármestere részt vehet a választásokon, Maria Silvia Vidrea (Pro Románia) és a bizottság elnöke, Mihaela Carmen Durnea ügyész viszont nem támogatta azt. A bizottság elnökének jegyzőkönyvbe foglalt indoklása szerint Sikó Imrét 2021 óta jogerős ítéletek tiltják el a közügyektől, három évig, vagyis ez év október 18-ig, illetve november 21-ig nem tölthet be köztisztséget.

A bizottság figyelmen kívül hagyta az elnök véleményét, és 7–2 arányban úgy döntött, Sikó Imre indulhat a választáson. A bizottság határozatát megfellebbezték, az ügy a Sepsiszentgyörgyi Bírósághoz került, a tárgyalásra április 25-én került sor.

Sikó Imre ügyvédje úgy vélte, ügyfele minden jogi feltételnek eleget tesz, jelöltségét semmi sem akadályozza. A választási bizottság többséggel jóváhagyta számbavételét, valamint nincs ellene egyetlen olyan jogerős ítélet sem, amely megtiltaná azt, hogy köztisztséget töltsön be.

A fellebbezőnek nincs igaza, amikor a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék 2021-ben hozott két ítéletére hivatkozik, s kéri Sikó Imre jelöltségének elutasítását: az csak azt állapította meg, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) helyesen járt el, amikor védencét elmarasztalta. Ám – vélte az ügyvéd – az ANI által készített okirat nem lehet egyenlő egy bírósági jogerős ítélettel, ezért azokra hivatkozva nem lehet a jelölést elutasítani.

Hasonlóképp úgy látták, a törvény semmiképp sem tiltja a választhatóságát, csak azt mondja ki, nem töltheti be tisztségét, vagyis jelöltként való nyilvántartásba vételét nem szabad megakadályozni. Aztán ha lejárnak a választások (és azokon épp ő lenne a győztes), csak azt követően lehetne azt kimondani, hogy nem töltheti be tisztségét – érveltek.

A bíróság nem fogadta el Sikó Imre ügyvédjének egyik okfejtését sem. Már a helyi választási bizottságnak sem kellett volna jóváhagynia indulását: a választási törvény kimondja, melyek azok az alap- és formai feltételek, amelyeket megvizsgálva nyilvántartásba kell vennie az azoknak megfelelő, illetve el kell elutasítania az azoknak nem megfelelő személyek jelölését. Az ANI összeférhetetlenséget megállapító határozatát a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék jóváhagyta, az pedig még kifejti hatását. Az alkotmánybíróság 2019-ben hozott törvényértelmező határozata értelmében nem is jelölhetők azok a személyek, akik megválasztásuk esetén nem tölthetnék be a tisztségüket – áll az bírósági okiratban.