Szerda este Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren fogadta Hszi Csin-pinget, a Kínai Népköztársaság elnökét és házastársát. A repülőgépnél magyar népviseletbe öltözött gyerekek köszöntötték az elnöki házaspárt, ősi szokás szerint kenyérrel és sóval kínálták őket, majd a Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium diákjai üdvözölték a vendégeket. Egy rövid kulturális műsorra is sor került a Csillagszemű Táncegyüttes előadásában.

A Sándor-palotában tartott tegnapi plenáris találkozón Hszi Csin-ping kínai elnök kijelentette, hogy a két ország közötti együttműködés alapja a kölcsönös tisztelet és bizalom. A kínai elnök egy magyar közmondást is idézett, miszerint: „Bajban ismerszik meg az igaz barát.”

Sulyok Tamás ezzel kapcsolatban felidézte Magyarország alaptörvényét, amely kimondja: „Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ összes nemzetével.” Magyarország a keleti–nyugati együttműködésben nem veszélyt, hanem lehetőséget lát, ezért Magyarország továbbra is kész arra, hogy hidat képezzen Kelet és Nyugat között – tette hozzá a magyar államfő.

A felek egyetértettek abban, hogy a jó politikai kapcsolatok és a kölcsönös bizalom erős és szilárd alapot biztosítottak és biztosítanak a gazdasági, kereskedelmi, befektetési és személyes kapcsolatok bővüléséhez. A gazdasági kapcsolatok erősödésének gyakorlati megvalósulása a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítése, és az, hogy hamarosan hét kínai nagyvárosba indul közvetlen légi járat Budapestről, továbbá Magyarország kedvezményezettje lett Kína vízummentességi programjának.

A két ország között létrejött oktatási kapcsolatok eredményeként a 2022/2023-as őszi szemeszterben Kínából 2481 hallgató tanult Magyarországon, ami azt mutatja, hogy népszerűek a magyar egyetemek a kínai hallgatók körében. Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium működik Magyarországon, ahol Európában egyedülálló módon az oktatás magyar és kínai nyelven folyik. Az öt legnagyobb magyar városban – Budapest, Szeged, Miskolc, Pécs, Debrecen – működik Konfuciusz Intézet.

Magyarország fontos lépéseket tett a zöld elektromos autóipari átállás területén, melynek további lendületet ad, hogy a kínai BYD, a világ legnagyobb elektromos­autó-gyártója az első európai autógyárát Szegeden hozza létre. A CATL 3000 milliárd forint (8,3 milliárd dollár) értékű debreceni befektetése Magyarország történetének eddigi legnagyobb zöldmezős beruházása.

Hszi Csin-ping megköszönte a rendkívül szívélyes fogadtatás és az őszinte baráti viszony megnyilvánulásait. A kínai államfő sok sikert kívánt Magyarország soros EU-elnökségéhez, reményét fejezve ki a kapcsolatok mélyítése és a pragmatikus együttműködés előmozdítása iránt. A hivatalos látogatás végén a kínai államfő meghívta a magyar köztársasági elnököt Pekingbe. A meghívást Sulyok Tamás elfogadta.

Hszi Csin-ping kínai elnök és Sulyok Tamás köztársasági elnök. Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Egy övezet, egy út

A kínai–magyar kapcsolatok azért ilyen jók, mert a magyar kormány Kína-politikája realista – mondta Salát Gergely tudományos főmunkatárs, a Magyar Külügyi Intézet Selyemút Peking és Budapest között – pillanatkép a kínai–magyar kapcsolatokról című kerekasztal-beszélgetésén. A Kína-szakértő hozzászólásában azt is kiemelte: az Egy övezet, egy út kínai kezdeményezés a nemzetközi kapcsolatépítés mesterterve; így Magyarország jól tette, hogy a Kína elszigetelését célzó törekvésektől függetlenül az Európai Unió tagállamai közül elsőként csatlakozott a kezdeményezéshez, ami alapvető fontosságú, hiszen a fejlődése érdekében minden irányba nyitnia kell.

Salát Gergely a beszélgetés kínai résztvevőivel egyetértve azt is elmondta: nem véletlen, hogy a két ország az együttműködési lehetőségek tárházaként tekint egymásra, hiszen már az 1970-es évek végén történt kínai irányváltás, a „nyitás politikája” is egybeesett tartalmilag a magyar kormány mai, a kapcsolatépítésre fókuszáló stratégiájával. A kínai és a magyar álláspont pedig azért van még közelebb egymáshoz – tette hozzá –, mert a jelenleg is gyorsan változó nemzetközi környezetben mindkét ország szeretne jó pozíciót fogni. Ez Kína számára azt jelenti, hogy felméri, kik lehetnek továbbra is stabil és megbízható partnerei Európában, ezért Magyarországnak is hajlandó az eddiginél több teret adni; Magyarországnak pedig azt, hogy nem szeretne egyik nagy blokknak sem a perifériája lenni, hanem önállóan, a Kelet és a Nyugat közötti híd szerepét betöltve próbál érvényesülni.

Salát Gergely úgy látja, noha ennek a stratégiának is megvannak a maga kockázatai, hosszú távon gyümölcsözőbb lehet annál, mintha csak alárendelt tagja lennének valamelyik nagy blokknak. A konkrétumokról szólva hozzátette, a már eddig is széles körű gazdasági, tudományos és oktatási együttműködés a kínai elnök látogatásának eredményeként minden bizonnyal még tovább bővül majd; így mindkét fél bizakodó lehet a kétoldalú kapcsolatok jövőjét illetően.

Ju Vejvej, a Budapesten hét éve működő Kína–Kelet-Közép-Európa Intézet alelnöke arról beszélt, hogy az Egy övezet, egy út kezdeményezés Kína részéről nem csupán a gazdasági-pénzügyi együttműködés kialakításáról, hanem a résztvevők ismerkedéséről is szól békés, kulturális és civilizációs párbeszéd formájában. A konkrét együttműködést illetően az alelnök az infrastruktúra-fejlesztést és a digitális technológiai együttműködést emelte ki, mert e területeken látja a kínai vállatok egyik nagy erősségét.

Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Hszi Csin-ping kínai elnököt a Karmelita kolostorban. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher

A folyamatos barátság története

A kínai–magyar együttműködés a folyamatos, megszakítatlan barátság hosszú évtizedeinek története – jelentette ki Magyarország miniszterelnöke tegnap Budapesten, miután megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Orbán Viktor kiemelte: Magyarország mindig is baráti kapcsolatokat ápolt Kínával, és annak mindig szilárd politikai alapjai voltak. Magyarország mindig is az „egy Kína elvét” vallotta, a kölcsönös tisztelet alapján álltak, és baráti országként tekintettek Kínára – hangsúlyozta. „Nem is tudott úgy fordulni a történelem kereke, hogy a két ország szembekerült volna egymással” – tette hozzá a kormányfő.

Támogatásáról biztosította az ukrajnai konfliktus lezárását célzó kínai békekezdeményezést tegnap a Hszi Csin-ping kínai államfővel közösen tett sajtónyilatkozatában Orbán Viktor miniszterelnök.

„Európa ma a háború oldalán áll, az egyetlen kivétel Magyarország, amely azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz, és támogat minden nemzetközi erőfeszítést, ami a béke felé mutat” – fogalmazott a miniszterelnök. „Így támogatjuk a Hszi Csi-ping által bemutatott kínai békekezdeményezést is. Ennek a konfliktusnak, ennek a háborúnak nincsen megoldása a csatatéren; a csatatéren csak halottak vannak, és pusztítás” – tette hozzá Orbán Viktor, hangsúlyozva: „fegyverszünet kell, és béketárgyalások”.

Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher

Kínában ismerik Petőfit

A Magyarország és Kína közötti történelmi szövetség ragyogó példája a kultúrák közötti harmonikus együttműködésnek – mondta Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója a Kína és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen szerdán Budapesten. Papp Dániel köszöntőbeszédében hangsúlyozta: Magyarország 75 évvel ezelőtt az elsők között létesített diplomáciai kapcsolatot Kínával. Lao-ce legendás kínai filozófustól idézve hozzátette: „egyetlen lépéssel kezdődik akár egy ezer mérföldes út is”. Szavai szerint az idézet hangsúlyozza annak fontosságát, hogy „bátran tegyük meg az első lépéseinket egy cél elérése érdekében, függetlenül attól, hogy valójában mennyire tűnik nehéznek az előttünk álló út”.

Sen Haj-hsziung, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Propagandaosztályának helyettes vezetője, a China Media Group elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt években gazdagok és színesek voltak a kínai–magyar kapcsolatok. Különösen a fiatal generációk barátsága mélyült el – hívta fel a figyelmet, megjegyezve: a kínai emberek nagyon hasonlóak a magyarokhoz. Magyarország Kína jó barátja és régi partnere – jelentette ki, hozzátéve: az ünnepségen azért gyűltek össze, hogy ezt a barátságot megünnepeljék. Kitért arra is, hogy Kínában széles körben ismertek Petőfi Sándor költeményei. Mint mondta, az emberek 90 százaléka ismeri Petőfit és a költő hősies dalait, hősies tetteit. „Szerintem ő hatalmas költő” – mondta. Sen Haj-hsziung beszámolt arról is, hogy Magyarországon több orvosi egyetem is indított hagyományos kínai orvoslással foglalkozó kurzusokat.