Farkas Réka
Romániában ma hivatalosan is megkezdődik a választási kampány. Furcsa, ugye, hisz hetek óta egyebet sem látunk, hallunk: óriásplakátok lepték el az utak mentét, a nagyvárosokat, jelöltek ajánlják magukat, vagy vállalnak értük kezességet még rangosabb, hitelesebbnek tűnő politikai vezetők, folyik a tévéből, rádióból, újságokból, hogy hol, ki indul polgármesternek, megyeitanács-elnöknek, ki száll vele szembe, mekkorák az esélyei. Mától azonban minden másképp lesz. Most, hogy már hivatalosan is kampány van, mindezeknek csak töredékével találkozhatunk.
Hála az igen szigorú választási törvénynek, Romániában szinte alig használhatóak a klasszikus politikai népszerűsítő eszközök. Az egyenlő esélyek biztosításának jegyében ügyeskedésre, kiskapuk keresésére kényszerítették a pártokat, jelölteket a törvényalkotók, s így lett a kampány előtti időszak sokkal színesebb, elevenebb, mint a korteskedés hivatalos, a választásokat megelőző négy hete.
Eltűnnek az óriásplakátok, mostantól csak A3-as méretű hirdetményeken láthatjuk a jelöltek fizimiskáját, és csakis az e célra kihelyezett kék táblákon. Más kérdés, hogy ezek a pannók szinte láthatatlanok, egy-két falragaszt kitesznek rájuk illemből a pártok, de sem ők, sem a választók nem veszik igazán komolyan. A rádiókból, tévékből szinte teljesen eltűnnek a politikai hirdetések, olyan lehetetlen szabályozást találtak ki – szintén az egyenlő esélyek jegyében –, hogy sok médium inkább nem is vállalja. Patikamérlegen mérik az elhangzott perceket, másodperceket, és borsos bírságot szabnak azokra, akiknél elbillen a mérleg valamerre. Egy magyarul közvetítő rádió például hogyan biztosítson ugyanakkora adásidőt minden pártnak, jelöltnek, hogy ne román szövegek lepjék el választási műsorát?
Ezzel szemben a világháló, a közösségi média szabad préda. Ott mindenki annyit kampányol, amennyit pénztárcája megbír. Senki nem ellenőrzi, nincsenek erre vonatkozó szabályok, mert amikor a törvényt 2015-ben megalkották, még más világ volt, és azóta sem vették a fáradságot, hogy a jelenkorhoz igazítsák a szabályokat. Bizonyára a pártok törvényalkotói jobbnak látták, ha legalább itt szabad mozgásteret hagynak maguknak, miután agyonszabályozták a 90-es, 2000-es években oly népszerű audiovizuális média kampányműködését.
Sokan szeretik hirdetni, hogy a választások a demokrácia ünnepét jelentik, így az azt megelőző jelöltnépszerűsítésnek is ehhez kell igazodnia. Romániának azonban sikerült megteremtenie választási kampányaiban az egyenlő esélytelenséget. A kiskapuk az előkampányra terelték a hangsúlyt, és a világhálóra, főleg a közösségi oldalakra. Teljesen ellenőrizhetetlen és manipulatív felületekre, ahol éppen az esélyek egyenlősége és a lényeg sikkadhat el: ki, mit kíván tenni azért a közösségért, amelynek képviseletére pályázik az Európai Parlamentben, a helyi vagy megyei tanácsban.
Albert Levente archív felvétele
