A találkozó célja, hogy a szakmabeliekkel, a turizmusban érdekelt vállalkozókkal szoros kapcsolatot építsünk ki és együtt építkezzünk – fogalmazott bevezetőjében Deák Gyöngyvér, az egyesület vezetője. Jakab István Barna, a megyei tanács turizmusért felelős alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzat elsősorban a promóció támogatásával tud hozzájárulni a vendégforgalom fejlesztéséhez, Gheorghiță Rajmond pedig egy néhány hónapja indított fotó- és filmprojektről beszélt, amely révén irigylésre méltó, jelentős turisztikai potenciállal rendelkező helyeket fedezett fel maga is, de a világhálón sokaknak sikerült felhívni a figyelmét értékeinkre.

A statisztikák mögött

A találkozó egyik fontos témája a tavalyi év statisztikái körül formálódott. László Endre, a Kovászna Megyei Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter vezetője elöljáróban azt is elmondta, hogy a számok nem teljes egészében tükrözik a valóságot, mint ahogy pontos szakmai értelmezés révén lehet igazán valós képet alkotni a helyi turizmus helyzetéről. Az öt szoba alatti szállásadóknak például nem kötelező a statisztikai jelentés, így bizonyára a tavalyi évben több turista több vendégéjszakát töltött Háromszéken, mint amennyi a statisztikai jelentésekben szerepel. Továbbá ismét felmerült a be nem jelentett szálláshelyek kérdése, amelyek – bár kétségtelenül jövedelmet generálnak – valójában illojális konkurenciát jelentenek a törvényesen működő egységeknek, így a turizmus kárára vannak. Ennek ellenére becslések szerint mintegy negyven százalékra tehető az engedély nélkül működő szálláshelyek aránya a megyében.

Szó esett a Sepsiszentgyörgyön is bevezetett, egyelőre kétlejes turisztikai illetékről is, amelynek begyűjtése a szállásadók felelőssége, és nem a nagy közös adóbevétel részeként, hanem célirányosan, a turizmus fejlesztésére költi el az önkormányzat. A nagyságrendben tavaly százezer lejre rúgó bevételt az ígéretek szerint további összegekkel pótolják fel. Ennek ellenére harminchárom egység mintegy fele gyűjtötte be az illetéket, holott nem a vállalkozót, hanem a tizenhat év fölötti turistát terheli a valójában szimbolikus összeg.

Márpedig szükség van a promócióra, anélkül nem lehet jól fizető turistákat ide vonzani. A téma kapcsán a beszélgetés során felmerült, hogy egy külföldi szaklapban egy oldalas hirdetés több mint tízezer euróba kerül, egy szakmai kiállításon való részvétel pedig az éves turisztikai adóbevétel felét is elviszi.

A helyi turisztikai adó tekintetében pozitív példaként Kovászna városát emelték ki a szakemberek, ott már négy éve bevezették, és a tervek szerint például a sikló rehabilitálására fogják majd használni.

Amit a számok mondanak

László Endre szerint mindezekkel együtt a háromszéki és a székelyföldi turizmus – a statisztikákban Székelyföldként a három, Maros, Kovászna és Hargita megyét tudják mérni – dinamikusan fejlődik. Ez elsősorban a belföldi turizmusra értendő, hiszen a beutazások, tehát a külföldi vendégek aránya alig éri el a tíz százalékot. László Endre szerint a magyarországi turisták elmaradása után a román vendégek tömeges megjelenésére sem szakmailag, sem nyelvtudásban nem voltak felkészülve a székelyföldi vendéglátók, így megfelelő minőségű szolgáltatást sem tudtak biztosítani számukra. Kivételek természetesen akadnak, és ezeken a szálláshelyeken a külföldi turisták aránya is magasabb, akár a húsz százalékot is eléri. Ami a brassói repülőtér hatását illeti, az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a várakozások eddig nem igazolódtak be, sokkal inkább a kiutazások, mint a beutazások a meghatározóak. Igaz, a turisztikai célú járatok indítása is elmaradt a várttól.

Az elmúlt öt év statisztikái ugyanakkor beszédesek. 2019-ben még 136,5 ezer turista érkezett Háromszékre, ám jött az óriási visszaesés, amikor csaknem felére csökkent az ide érkezők száma, hogy aztán az előző évekhez viszonyított, évről évre megismétlődő jelentős növekedés nyomán tavalyra már az öt évvel ezelőttinél 25 százalékkal több, vagyis közel 172 ezer turista érkezzen, ebből valamivel több, mint 26 ezer (15 százalék) Sepsiszentgyörgyre. Hasonló dinamikát mutat az eltöltött vendégéjszakák száma, bár itt a 2019-es referenciaévhez képest tavaly csupán ötszázalékos növekedést regisztráltak azzal, hogy a turisták közel 635 ezer vendégéjszakát töltöttek nálunk, míg öt évvel ezelőtt 603 ezret. Sepsiszentgyörgyön tavaly 54 ezer vendégéjszakával számoltak.

Ami a szálláshelyek kihasználtságát illeti, a szezonalitás egyértelműen tetten érhető, vagyis a nyári hónapok jelentik a csúcsot, amikor az ötvenszázalékos szintet is meghaladja a szálláshelyek kihasználtsága, de érdekes módon székelyföldi összehasonlításban ez csupán Háromszéken valósul meg, a másik két megyében ötven százalék alatti.

A szakemberek úgy értékelik, mindez a kovásznai gyógyturizmus következménye, hiszen a kezelések időtartama határozza meg a vendégéjszakák számát. Ugyanennek tudható be, hogy a legtöbb turista – mintegy százezer – szállodában vesz ki szobát, a sorrendben ezt követő agroturisztikai egységek tavaly alig 20 ezer vendéget fogadtak.

Országos összehasonlításban, ha a turisták számát illetően Székelyföld a sereghajtó régiók között is van, a vendégéjszakák arányát tekintve a jó középmezőnyben helyezkedik el az országban regisztrált vendég­éjszakák több mint 7 százalékával. Márpedig gazdasági szempontból nem a turisták, hanem a vendégéjszakák száma a meghatározó. Biztató, hogy tavaly Székelyföldre több mint egymillió turista érkezett hivatalosan, a vendégéjszakák száma pedig meghaladta a 2,2 milliót.

A beszélgetésen részt vevő vállalkozások röviden beszámoltak sikereikről és kudarcaikról, de alapjaiban derűlátóan nyilatkoztak. Hiszen aki színvonalas, ráadásul egyedi szolgáltatást nyújt, az a forgalomra, így a megvalósítható nyereségre sem panaszkodik.