Közeleg az idei tanévzáró, így a Nagy Mózes Főgimnázium rajz tagozatos diákjainak tárlata is megnyílt az Incze László Céhtörténeti Múzeumban: mintegy száz festményre, grafikára és szobrászati jellegű műalkotásra lehet rácsodálkozni.
Néhai Kosztándi Jenő és Katalin vélhetően mindig mosolyogva tekint le a céhes városra, amikor az Incze László nevét viselő múzeumban összehívják a műkedvelő közönséget a Nagy Mózes Főgimnázium ifjú művészpalántáinak kiállítására, és a kantai rajz tagozatot útjára indító művész házaspár elégedetten nyugtázhatja: továbbra is jó kezekben van az alkotni vágyó és tudni akaró ifjúság, immár 52 éve töretlen a folyamat a patinás iskolában.
Az idei tárlatmegnyitót is nagy érdeklődés övezte, zsúfolásig megtelt a kulturális intézmény kiállítóterme, a diákok mellett a vezető pedagógusok, szülők, barátok voltak kíváncsiak a kantások „termésére”. Az idei tárlatot Lénárt Tamás művészettörténész nyitotta meg, aki felidézte, hogy az a négy év, melyet rajzosztályosként eltöltött Vetró András osztályfőnök istápolásával az iskolában, kikövezte számára az utat.
A főgimnázium részéről Nagy Judit aligazgató szólt a jelenlévőkhöz: „A kis művészek a festészet, grafika és szobrászat eszközeivel mutatják be egyéni látásmódjukat, érzéseiket, gondolataikat, melyeket az alkotás folyamatában megéltek. Szívjuk hát magunkba a szépet, a színeket, a formákat, nézzük és lássuk kis művészeink munkájában a tündérit, azt az ecsetvonást, mellyel elmondják: ilyen vagyok én, így látom a világot.”
A közszemlére helyezett munkákat Ferencz Éva tanárnő méltatta, kifejtette, látszik a munkákon az alkotói és a pedagógusi igényesség egyaránt, „szorgalmas tanévről tesznek tanúbizonyságot” a műalkotások.
A méltatást követően a végzős rajz tagozatosok Tamás Annamária magyartanár által összeállított műsort adtak elő, az utolsó csengettyűszót várók részéről pedig Bejan Hanna nyolcadikos diák mondott búcsúbeszédet.
A színvonalas kiállítás június 9-ig tekinthető meg a múzeum kiállítótermében.