A rövid múltú könyvvásár rendkívüli népszerűségét emelte ki köszöntőbeszédében Antal Árpád polgármester is, aki az olvasás generációkat összekötő élményéről beszélve azt is hangsúlyozta: nagy dolog, hogy ma már szabad olvasni, hiszen nem volt mindig így. A könyveknek köszönhetően azonban okosabbak, tájékozottabbak, több helyen „járnak” az emberek, a SepsiBook pedig nemcsak egy hatalmas bolt, hanem az olvasás mellett, saját kultúránkat, anyanyelvünket, értékeinket is megszeretteti velünk, és példaképeket állít elénk. 

Könyvekre szükség és igény is van – jelentette ki Tamás Sándor megyeitanács-elnök, aki szerint a könyvvásáron sűrűvé válik az írott kultúra jelenléte, és ez meghatározza azt a szellemi-kulturális erőteret, amely a Székelyföldet a jelenben alakítja. A statisztikák sajnos ijesztőek: Romániában az olvasók 70 százaléka Bukarestben és Erdélyben él; ennek több oka van, de Háromszéken sokan dolgoznak azért, hogy vonzóvá tegyék a térséget az alkotó, értéket teremtő emberek számára, hogy kultúrát szerető és igénylő közösség alakuljon ki, és legyenek szellemi feltöltődést nyújtó rendezvények.

Tamás Sándor megyeitanács-elnök. Fotó: Miska Brigitta

Romániában nincs elegendő ilyen esemény, amely erős hatással lehet az olvasásra, az oktatásra, és az életünkre – állítja a könyvvásár egyik díszmeghívottja, Gabriela Adameșteanu írónő, aki nagyon korszerű és jövedelmező ötletnek tartja, hogy a SepsiBook – amelynek jó híre már Bukarestbe is elért – a gyermekek és a családok felé fordul. Erényének tartja azt is, hogy két kultúra van jelen egymás mellett, és szerencsésnek érzi magát, hogy már négy könyve jelent meg magyarul, most pedig itteni magyar olvasóival is találkozhat. Méltatta a fordítókat, akik elérhetővé teszik a román írókat a magyar olvasók és a magyar írókat a román olvasók számára, és elmondta: 14 éves korától vágyik erre a közeledésre, 1956-ból, amikor a szülei a Szabad Európa Rádiót hallgatták, és őt mélyen megrázta, ami a vele egykorúakkal történt, mikor a szovjet tankok bevonultak Budapestre; szerinte sokat tanulhatunk még egymástól, a szépirodalom esélyt ad nekünk arra, hogy a más szemével lássuk a világot.

Nádas Péter. Fotó: Miska Brigitta

Nádas Péter író egy történetet osztott meg a hallgatóságával, abból az időből, amikor bő ötven évvel ezelőtt Háromszéken járt egy francia és egy svéd újságíróval, illetve annak feleségével, szinkrontolmácsként, hogy együtt nézzenek szembe a nyers realitásokkal és megértsék azokat. Azon a pénteken a Megyei Tükör arról számolt be, hogy Nicolae Ceaușescu elvtársat és Elena Ceaușescu elvtársnőt Stockholmban a svéd király fogadta és rangos kitüntetéseket adományozott nekik; este egy Sütő András-darabot játszott a színház, ami olyan egységet és forróságot teremtett a színpad és a nézőtér között, hogy politikai tüntetés, kollektív ellenállás lett az előadásból. Ilyen csak diktatúrában történhet meg, a szabadságvágy szelepet keres magának és megtalálja – mondotta. Útjuk egyébként nem volt veszélytelen, hiszen „az önkényuralomnak mindig több a füle, mint a farka”, őket is kísérték szekusok, hazafelé pedig beléjük hajtott egy traktor – mesélte, végül pedig jó élményeket kívánt ebben a szép és méltósággal teli, kísérleti jelenben. 

Fotó: Miska Brigitta

A szervező Szonda Szabolcs, a Bod Péter megyei könyvtár igazgatója a meghívottak mellett a szervező csapatnak és a támogatóknak is köszönetet mondott. Nem tudnának dolgozni, ha nem hinnék, hogy érdemes, hogy „a könyv, az olvasás mostani, sok mindennel terhelt és zaklatott világunkban is közönséget és közösséget tud maga köré képezni, vonzani”, hogy „értelme és értéke van a szellemi épülésnek, fejlődésnek, hogy az írott kultúra továbbra is nélkülözhetetlen, biztos alapja egy egészséges társadalomnak” – jelentette ki. 

A megnyitó meglepetésekkel zárult: a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola balett szakos diákjai két táncot mutattak be, és két tortát is behoztak a színpadra, az idén 50 évet töltő Bod Péter megyei könyvtárnak, illetve a szintén 50 éves Szonda Szabolcsnak, aki meghatottan köszönte meg a figyelmességet.