Felső-Háromszék legnagyobb teljesítményű biomasszás hőközpontegyüttesét avatták fel tegnap Bereckben. A szalagvágáson elhangzott: a papírmunka véglegesítése több évet vett fel, de négy hónap alatt sikerült a rendkívül komplex, nagy teljesítményű rendszert felépíteni.
Semmi sem illusztrálja jobban azt, hogy mekkora hátráltatója a bürokrácia a beruházásoknak, mint a jelképes szalagvágáson átesett berecki távfűtési rendszer: már a 2014–2020-as pályázási kiírást „megtámadta” az önkormányzat, de akkora vesződéssel járt a folyamat, hogy tényleges szerződéskötésre csak nemrég került sor. Így annyira szűk maradt a kivitelezésre szánt idősáv, hogy épp múlt év végén, négy húzós hónap alatt sikerült a két kazánházból és az 1200 méteres vezetékhálózatból álló rendszert kiépíteni.
A pályázatzáró ismertetőt a Szent Miklós-templom mögött lévő játszótér végében tartották, ahol a rendszer egyik eleme található. Elsőként Dimény Zoltán polgármester ismertette a több mint egymillió eurót kitevő, mindössze kétszázalékos önrészt feltételező beruházás fontosságát: a biomasszás rendszer kiváltja a községben a drágának számító gázkazánokat, csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, ugyanakkor a körülmények függvényében 30–40 százalékkal mérsékli a számláikat. A pályázatot előfinanszírozták, gyakorlatilag meghitelezték, a pénzüknek azonban meglenne a helye, így várják, hogy a pályázati kiírást eszközölő kormányzati szervek törlesszenek – hangsúlyozta az elöljáró.
A technikai részleteket Sebestyén Tihamér, a pályázatíró cég képviselője ismertette. Kifejtette: évi 2000 megawatt maximális teljesítményre képes a két kazánmodul, amelyek egyenként 500–500 kilowattosak. A számítógép-vezérelt, háromszéki cég által készített kazánok olyan jó teljesítményűek, hogy a tesztidő alatt gyakorlatilag hamu sem maradt a betáplált tüzelőanyagból, ugyanakkor a füstkibocsátás is minimális, mondhatni nincs. Ennek köszönhetően Bereck több száz tonna szén-monoxid kivonásával óvja a természetet, illetve gyakorlatilag még annál is többel, hiszen megújuló energiaforrást használ. A szakember hosszasan kitért arra, amit előzőleg a polgármester is vázolt: a papírmunka, a tervezés mind-mind hosszabb időt vett fel, mint a gyakorlati kivitelezés, viszont az, hogy múlt év végén a „karácsonyfa” alatt ott volt a létesítmény, a csapatmunkának köszönhető.
Jakab István Barna, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke hangsúlyozta: a megvalósítás annak köszönhető, hogy az Európai Unióhoz tartozunk, így a berecki beruházás is amellett teszi le a voksot, hogy ezen az úton kell tovább haladni. Fejér László Ödön szenátor kifejtette: ő ugyan nincs a másik alternatíva, a napelemes rendszerek ellen, de „mikor helyben van a tüzelőanyag, ami szinte ingyen hozzáférhető” akkor értelemszerűen jobb biztonságot kínál a biomasszás rendszer, hiszen nincs az időjárás kénye-kedvének kitéve. Elmondta: az RMDSZ kézdiszéki elnökeként is támogatta az ilyen törekvéseket. Felelevenítette: az első biomasszás kazán Esztelneken volt beüzemelve, utána sorban Gelence következett, de a berecki az eddigi legnagyobb ilyen beruházás.
Végül Kozma Anikó, a Comenius-iskola igazgatója érintettként is szólt a jelenlévőkhöz: az iskola udvarán is van kazánmodul, amely olcsó energiával látja el a tekintélyes iskolaépületet, az udvarán lévő óvodát és a sportcsarnokot is, így a megspórolt pénzt egyébre fordíthatja majd a tanintézmény.
A megnyitó utolsó felvonásaként a jelenlévők megtekintették a kazánházakat, az azokat kiszolgáló három gépet, amelyek között őrlőgép, markoló és szállítóautó is található, a felszerelések céljára Dimény Zoltán polgármester adott kiegészítő magyarázatot.
