Tony Abbott elmondta: a vezető demokráciákban egykoron a parlament alkotta meg a törvényeket, és a bíróságok döntöttek arról, hogy mi számít törvénytelennek egy országban. A westminsteri rendszer azért működött, mert a kormányzati ágak tiszteletben tartották egymás előjogait, a törvényhozók egymással együttműködve dolgoztak, a közszolgálat a kormánynak felelt, a bíróságok pedig nem vonták kérdőre a kormányzati döntéseket – fejtette ki.

Ezzel szemben „Biden és Trump Amerikájában” nem tartják tiszteletben a választási eredményeket, Ausztráliában és Nagy-Britanniában forgóajtó-jelenség alakult ki a miniszterelnöki pozíció körül, az ügyészek és a bíróságok az igazságszolgáltatás gyakorlása helyett gyakran az igazságtalanság ügynökeivé válnak – mutatott rá. A katonai diktatúrák, iszlamista rezsimek és kommunista diktatúrák kihívásaival szemben a nyugati demokráciák gyengék és megosztottak; katonailag, iparilag és kulturálisan leépültek.

Meglátása szerint Oroszország azért tudja lassanként „bedarálni” Ukrajnát, mert a kijevi vezetés szövetségesei csak a vereség elkerülésére törekednek, nem pedig a győzelem biztosítására. Ez egyfelől az orosz nukleáris fenyegetés, másrészt a Nyugat belső megosztottsága miatt történik, amely képtelen eldönteni, hogy melyik nép iránt tartozik felelősséggel – tette hozzá.

Izrael hasonlóképpen azért vonakodik nagyobb pusztítást végezni Gázában és megsemmisíteni a Hamaszt, mert szövetségesei nem tudnak különbséget tenni egy terroristák elleni igazságos háborút folytató liberális demokrácia és a civilek halálát felhasználó „apokaliptikus halálosztag” között – fejtette ki.

Rámutatott: a globális intézmények téves erkölcsi alapon Izrael vezetőjét is háborús bűnökkel vádolják. Ez az erkölcsi zűrzavar meglátása szerint a baloldal intézményrendszer hadjáratából fakad, amely a diákok generációját arra tanította, hogy a problémákat az elnyomók és elnyomottak szempontjából vizsgálják, Izraelt pedig egy kiváltságos fehér államnak tekintsék. Ennek a mentalitásnak köszönhető annak a megengedő bevándorláspolitikának a kialakulása is, amely iszlamista szubkultúrákat hozott létre nyugati országokban, ahol a bevándorlók számára a felekezeti szolidaritás a legfontosabb – mutatott rá.

A Nyugat hanyatlása áll a hátterében a bíróságok korrupt tevékenységéről, valamit a hatalom megfékezéséről folytatott összes vitának – fejtette ki, kiemelve, hogy ilyen a jogállamiságról szóló vita, amely idővel az ügyvédek közötti vitává alakult át. Bármi is különböztesse meg egymástól a mai kor vezetőit – legyen szó az üzleti vagy tudományos életről, a jogi szféráról, a katonaságról, az egyházról vagy a politikáról –, az csak ritka esetben vezethető vissza a jellemre, a bátorságra vagy a meggyőződésre – hangsúlyozta.

A volt ausztrál miniszterelnök rámutatott: az Európai Unió a jogállamiságra hivatkozva megpróbálja elnyomni azon országokat, amelyek politikájával nem ért egyet. Ezt a megszokott értelemben vett jogi formától eltérően inkább az adminisztratív zaklatás egyik formájának nevezte. Hozzátette: Donald Trump volt amerikai elnök ellen bírósági és intézményi zaklatás folyik, amely jelen esetben szimpátiát váltott ki a szavazókban egy amúgy hibákkal teli jelölt iránt, és tovább rontotta az intézményrendszerbe vetett bizalmat.

Amíg nem választunk olyan vezetőket, akikben megvan a bátorság ahhoz, hogy véget vessen annak a meglátásnak, amely szerint egyesek különleges jogot formálhatnak az országra, ahol élnek, addig nincs remény arra, hogy visszafordítsuk a kulturális hanyatlást, a jogi eljárással való visszaélések legfőbb kiváltó okát – szögezte le.