Ismeretlenek piros festékkel lefestették a háromnyelvű helységnévtábla magyar és német feliratát Medgyesen, valamint két másik Szeben megyei településen – közölte tegnap Orosz Csaba, az RMDSZ Szeben megyei szervezetének elnöke.
Elmondta: az érdekvédelmi szervezetet szerdán tájékoztatták a rongálásról, és kérésük nyomán az illetékes intézmények alkalmazottjai már tegnap letisztították a festéket.
A kisváros háromnyelvű helységnévtábláján a magyar Medgyes és a német Mediasch neveket piros festékkel áthúzták. A közeli Kiskapuson a magyar feliratot, a Medgyes és Kiskapus közötti Nagyekemezőn a német feliratot húzták át piros festékkel ismeretlenek.
„Nagyon megdöbbentett és felháborított az eset, mert Medgyesen elég jó együttélés van a többség és a kisebbségek között” – mondta Orosz Csaba. Hozzátette: nem volt példa hasonlóra, de az utóbbi időben az egykor zömében szászok által lakott településen is felerősödött a magyargyűlölet.
A rongálásra az RMDSZ medgyesi szervezete is felhívta a figyelmet. „Az ilyen cselekedetek nemcsak a közösségi együttélést zavarják, hanem történelmi és kulturális örökségünket is károsítják. (...) Lépjünk fel együtt a vandalizmus ellen, és őrizzük meg városunk sokszínűségét és történelmét!” – írták a szervezet közösségi oldalán.
Orosz Csaba elmondta, a rendőrségen egyelőre nem tettek feljelentést, mivel nem szeretnének óriási botrányt, nehogy még jobban elszabaduljanak az indulatok. Közölte: a városban is indítanak jelölteket szélsőséges román pártok és a békés együttélésről híres többnemzetiségű településen érzékelni lehet magyarellenes hangokat. Gyanújuk szerint az elkövetők nem helyi lakosok lehettek, erre utal az, hogy több települést érintő, összehangolt akcióról van szó.
Medgyesen az RMDSZ négy éve nem jutott be a helyi önkormányzatba, ahol korábban két képviselője volt, és most nagy erővel kampányol azért, hogy ismét legyen magyar képviselet. Remélik, sikerül mozgósítani ehhez a hatszázalékosra csökkent magyar közösséget.
Orosz Csaba felidézte, hogy a Szeben megyei város bejáratainál mintegy húsz éve, az RMDSZ közbenjárására helyezték ki a háromnyelvű helységnévtáblát, annak ellenére, hogy sem a magyar, sem a (jelenleg alig egyszázaléknyi) német kisebbség számaránya nem érte el a közigazgatási törvény által előírt húszszázalékos küszöböt. Azóta nem volt példa rongálásra.
