– Miben lesz más az ötödik mandátuma, ha újra önt választják meg a tisztségbe?
– Mindig fontos volt számomra, hogy egyensúly legyen az infrastruktúra fejlesztése és a közösségépítés között. Persze, fontosak a város rangját emelő nagy beruházások is, látjuk ezt például a Sepsi Aréna esetében is, amelynek eddig 500 ezer és egymillió közötti látogatója volt. Sokan mentek az István, a király előadásaira, mások könyvvásárra, kosármeccsre, jövőre hoki-világbajnokságra látogathatnak ki – tehát egy-egy ilyen beruházás kisugárzik, és a közösség életére hatással van. A nagy beruházások mellett persze ugyanilyen fontosak az apró dolgok, hogy például a tömbház bejárata rendben legyen. Az előttünk álló négy évben nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni a közösségépítés egy következő szintjére, például prevenciós programokra, mindarra, ami az egészségünkről szól. Többet szeretnénk foglalkozni azokkal a szőnyeg alá söpört problémákkal, amelyek az önkormányzatoknak nem feladatai, de szeretném, ha mi figyelnénk ezekre. Például ilyen a családon belüli erőszak kérdésköre. Gyakran beszélünk arról, hogy számos fiatal elmegy külföldre. Ennek egyik oka gazdasági – de keveset foglalkozunk azzal, hogy hány fiatal menekül a szülei elől. Állhat emögött alkoholprobléma vagy más olyan gond, amiről nem beszélünk. Meg kell néznünk, mit tehetünk önkormányzatként azért, hogy például az alkoholfogyasztás ne legyen olyan szinten, mint most. Lesz ennek infrastrukturális része, lesz program része, bevonjuk a civil szervezeteket, egyházakat, mert eredményeket csak közösen tudunk elérni.

– Sokan vannak, akiket az önkormányzati választás érdekel, mert a településükről szól, de az EP-választások tétjét nem érzékelik. Miért fontos az EP-választás is?
– Ha az EP-választások során nem érjük el az 5 százalékot, annak nagyon rossz hatása lesz. Az első, hogy Brüsszelből nézve az erdélyi magyarok megszűnnek létezni. Málta lakossága körülbelül annyi, mint Székelyföldé, nekik lesz hat képviselőjük az Európai Parlamentben, ők képviselik a máltaiak ügyeit – ha viszont mi nem megyünk el megfelelő számban szavazni, többet nem lesz erdélyi magyar kérdés az Európai Parlamentben, mert nem lesz, aki képviselje azt. Majd felvetik esetleg a románok, és azt mondják, az erdélyi magyarok problémája meg van oldva. Egy másik következménye lehet annak, ha nem érjük el az 5 százalékot, hogy Bukarestben ismét felmerül – nem új, 30 éves ez a gondolat! –: ha már az erdélyi magyaroknak nincs képviseletük Brüsszelben, miért kellene lennie Bukarestben? Teljesen erőtlenek lehetünk tehát éppen akkor, amikor a sok idei választás után, 2025-ben kezdődik majd a nagy újratervezés Romániában, melynek egyik része a közigazgatási átszervezés lesz. A most működő közigazgatási rendszert Romániában 56 éve alakították ki, így nem túlzás azt állítani, hogy fél évszázadra határozza meg az erdélyi magyarság sorsát az idei választási év. Ebben látok veszélyt: ha ismét felmerül a megamegyék gondolata, és hat megyét összevonnak, a magyarság aránya ebben 28 százalékra csökken. Ha Gyulafehérváron születnek majd a döntések a sepsiszentgyörgyi színházról, múzeumról, a helyi, megyei intézményeink leépülnek, majd következnek az oktatási intézmények, azzal pedig közösségként végünk van. De lehetőségeket is látok a közigazgatási átszervezésben: van nekünk is elképzelésünk olyan modern Romániáról, amelyben az erdélyi magyaroknak is jó élni. Ehhez viszont ott kell lennünk, ahol a döntések születnek – ha nem leszünk ott, senki sem fog odafigyelni arra, hogy az erdélyi magyaroknak mi a jó. Én azt szeretném, ha e változó, veszélyeket és lehetőségeket is tartogató évtizednek a nyertesei lennénk, nem pedig a vesztesei, ehhez pedig minden szavazatra szükség van.

– Az elmúlt évek rossz döntései nyomán sokakban negatív kép alakult ki az Európai Unióról, pedig az EU rengeteg jót is hozott életünkbe. Hol tartana ma Sepsiszentgyörgy az uniós források nélkül?
– Ha az önkormányzati választásokon azért kell részt vennünk, hogy Sepsiszentgyörgyön megtartsuk az irányt, az EP-választásokon ezzel szemben éppen azért, hogy Brüsszelben megváltoztassuk az irányt. Uniós források nélkül Sepsiszentgyörgynek ma nem lenne főtere, terelőútja, nem lennének felújított utcái, intézményei, ipari parkja – minden fejlesztés, beruházás mögött uniós források vagy kormánytámogatások állnak, nagyjából 80–20 százalékos arányban. A befizetett helyi adókból legtöbb működtetni lehetne a várost, fejleszteni semmiképpen.

– Nemrég azt nyilatkozta, hogy aki elégedetlen önnel, ne támogassa voksával, de szavazzon az RMDSZ EP-listájára. Bizonyára vannak olyanok, akik viszont önnel elégedettek, és az RMDSZ-szel nem. Mit üzenne nekik?
– Én nem érek sokat az RMDSZ nélkül. Lehetnek jó közpolitikai gondolataim, elképzeléseim, de a csapat nélkül, az RMDSZ biztosította keret és háttér nélkül nem tudok eredményes lenni. A Barcelona elnöke mondta egyszer: mindenkinek meg kell értenie, hogy legfontosabb a klub, utána a csapat, végül a játékosok. E párhuzamban én egy játékos vagyok, többi kollégámmal együtt alkotjuk a csapatot, a klub pedig az RMDSZ. Számunkra legfontosabbak a szurkolók, azaz az erdélyi magyarok, a klub pedig – vagyis az RMDSZ – azért dolgozik, hogy nekik jó legyen, őket szolgálja. Sepsiszentgyörgyön sok mindenben példát mutattunk az elmúlt években, Székelyföldön és Székelyföldön kívül is odafigyelnek arra, ami itt történik, vannak, akik szerint a bajnokok városa vagyunk. Vasárnap az a feladatunk nekünk, sepsiszentgyörgyieknek, hogy választási részvételi bajnokságot nyerjük meg. Most abban kellene példát mutatnunk, hogy a lehető legtöbben veszünk részt a választásokon.

(Comandat de UDMR, Realizat de SC Editura Háromszék Kiadó, cod AEP 23240001.)