„Hatalmas a tétje a június 9-i európai parlamenti választásoknak, ha az erdélyi magyar közösség képviselői nincsenek jelen az európai döntéshozatalban, azt az ellenfelek kihasználhatják, és ők beszélnek majd arról, ami minket érint” – hangoztatta Vincze Loránt, az RDMSZ európai parlamenti képviselőjelöltje tegnap reggel egy Tamás Sándorral és Antal Árpáddal közös sajtóbeszélgetésen. A szövetség politikusai egyebek mellett arról beszéltek, hogy az erdélyi magyar közösségnek a saját útját kell járnia, ezért a két nagy EU-s tábor – a szuverenisták és a föderalisták – valamelyike helyett egy harmadik utat: a régiók Európáját szorgalmazó képviselőt kell választania. Továbbá az Európai Unióban többséggel bíró politikai körök kizárólagosságra, erőteljes központosítási törekvéseire is felhívták a figyelmet.
Válasszuk a harmadik utat
Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke röviden leszögezte: ha nem lesz Brüsszelben magyar képviselet, akkor nem lesz, aki magyarul vagy angolul elmondja azt, ami az erdélyi magyar kisebbséget érinti, és ezt mások, köztük a román szélsőségesek teszik meg helyettük. Az elnök szerint a két RMDSZ-képviselő jelenléte eddig sem változtatta meg a világot Romániában, ám több lépést sikerült tenniük egyes, a romániai magyar közösség számára fontos kérdésekben, mint a kisebbségvédelem vagy éppen a medvekérdés.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere egy sajátosabb szemszögből közelítette meg a június 9-én esedékes választásokat. Eszerint Európában két nagyon erős csoportosulás feszül egymásnak: a szuverenisták, akik a nemzetállamok Európáját szeretnék, illetve a föderalisták, akik az Európai Egyesült Államokat szeretnék megépíteni. Meglátása szerint az erdélyi magyarok egyikben sem érdekeltek, egy harmadik utat szeretnének választani, megépíteni, éspedig a régiók Európáját. Minél erőteljesebb a szembenállás a két nagy tömb között, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy előbb-utóbb kompromisszumot kell kötniük, és a kiegyezési pont az lehet, amiben a regionalisták érdekeltek, azaz a nemzeti régiók Európája.
A polgármester hozzátette: lehet, hogy ez a megközelítés sem Bukarestben, sem Budapesten nem tetszik, hiszen előbbi nem tudni, mit akar, de nagy eséllyel a jelenlegi többség irányába sodródnak majd, míg utóbbi a szuverenista irányt képviseli. „Mi transzilvanisták, regionalisták vagyunk, és mint olyan, ott kell lennünk az európai döntéshozó fórumokban, mivel mások ezt az utat nem fogják tudni bejárni nélkülünk” – fogalmazott Antal Árpád, aki Vincze Lorántot e szemlélet hiteles képviselőjének látja.
A józanabb kisebbség
Vincze Loránt szerint a jelenlegi brüsszeli politikai többség az Európai Unió alaptételeit kérdőjelezi meg, például azt, hogy az együttműködésen alapszik és teljes konszenzussal születő döntések mentén működik. A liberális, baloldali többség a kizárólagosságra törekszik. Az általuk vallottakat tartják az egyetlen járható útnak, és szerintük minden más vélemény szélsőséges, vagy külső érdekeket szolgál. Ez az ideológiai háttér a döntéshozatalban is visszaköszön. Jó példa erre, hogy az eddigi egyhangú döntéshozatal helyett a minősített többséggel történőt vezetnék be. Ezáltal a többség érvényesítheti az akaratát a másként vélekedő kisebbséggel szemben, ami egyenlőtlenségekhez, frusztrációkhoz, kirekesztettséghez vezet, és ez káros az unió működése szempontjából.
A képviselő szerint az EP-ben a többség, mintegy hatvan százalék a felvázolt kizárólagosságra alapuló ideológiát képviseli. A negyven százalék körüli kisebbség a józanabb gondolkodást képviseli, és nem hajlandó elfogadni az ideológiai gőzhenger mentalitást. Az erdélyi magyar képviselet ez utóbbit szándékszik támogatni. Ami a polgármester által felvetetteket illeti, Vincze Loránt rámutatott: az erdélyi magyar közösségnek más a világnézete, mint a nyugat-európainak, még tudnak árnyaltan gondolkodni, azazhogy a szuverenizmus és föderalizmus között létezhet egy másik út. A szövetségi berendezkedés önmagában nem rossz, viszont az EU egyre inkább a központosítás irányába mozdul el, és az Európai Bizottság harmincezer bürokratája akarja meghatározni azt, hogy a tagállamok kormányai, törvényhozó testületei, társadalmai miként viszonyuljanak bizonyos kérdésekhez, hogyan cselekedjenek. A képviselő arra is kitért, hogy Románia hibát követ el, hogy meghatározó kérdésekben – így a tagállamok vétójoga vagy éppen a schengeni csatlakozás – nem eléggé eltökélt, könnyen elfogad bármilyen döntést vagy eleget tesz az elvárásoknak.
Vincze Loránt szerint nem lehet opció, hogy az egymilliós magyarságnak ne legyen EP-képviselete. Egy ekkora közösség nem engedheti meg magának, hogy ne legyen beleszólása a nagy horderejű kérdésekbe, illetve ne tudjanak odahatni, hogy az unió intézményei a közösség problémáira is figyeljenek. Kampánykörútján azt tapasztalta, jó a hangulat a magyar közösségekben, bírálatok ugyan most is vannak, de értik a közelgő választás tétjét.
