ITT A LEGVESZÉLYESEBB AUTÓZNI. Európai uniós összevetésben továbbra is Romániában történik a legtöbb halálos baleset, napi átlagban négy személy veszíti életét közúti tragédiákban, és több százan sérülnek meg. A balesetek egynegyede autó és gyalogos között, a szerencsétlenségek legnagyobb része augusztusban, háromnegyede napközben, több mint 15 százaléka pedig pénteken, többségében száraz úton történik.
A vezetés közbeni telefonálás 400 százalékkal növeli az autóbaleset esélyét. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint a közúti balesetben elhunytak közel 10 százaléka román állampolgár. Egy átlagos ember 3–4 alkalommal szenved balesetet élete során. (Krónika)
BEROBBANT AZ ADÓCSALÁS. Robbanásszerűen megnőtt az adócsalással kapcsolatos bűncselekmények száma: a rendőrség pár napja közzétett összesítése szerint az év első négy hónapjában 64 százalékos a növekedés e téren a tavalyi év azonos időszakához képest. Ez 846 felfedezett bűncselekményt jelent. Emelkedő tendenciát mutat a gazdasági-pénzügyi bűncselekmények száma is, de ott „csak” 21 százalékos növekedést mért a rendőrség, ami 2992 törvényszegéssel jelent többet, mint tavaly ilyenkor. Az adócsalás azt követően sokszorozódott, hogy a PSD–PNL koalíció vezetői, Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă egy 2023 decemberében kidolgozott, a parlamentben gyorsan elfogadott és Klaus Iohannis államfő által idén májusban késleltetés nélkül kihirdetett törvényben az egymillió euró alatti adócsalást dekriminalizálja, ha a kárt (és egy 25 százalékos büntetést) a csaló megtéríti a büntetőeljárás kezdetéig; ha ezt később, a per folyamán teszi meg, esetleges börtönbüntetése felére csökken. Korábban 100 ezer euró volt az a küszöb, amely alatt nem minősült bűncselekménynek az adócsalás, ez ellen sem emelt kifogást az államfő. Csak a civil társadalom jelezte, hogy a küszöb megtízszerezése a nagy adócsalóknak kedvez, érveiket azonban félresöpörték. (G4Media)
A MEDVÉKNEK KÖSZÖNHETJÜK. Hargita és Kovászna megye az utolsó helyen áll azon az országos listán, amely az egyes megyékben azonosított sertéspestises vaddisznók számát összesíti. Ez az eredmény részben a medvék jelenlétének tulajdonítható – állítja István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője, aki szerint a számos probléma mellett, amit a nagy medvepopuláció okoz, epidemiológiai szempontból hasznos a nagyvad jelenléte, mert (a farkashoz hasonlóan) helyben „eltakarítja” a sertéspestisben elpusztult vaddisznók tetemét, míg a kisebb ragadozók és dögevők (róka, sakál, szarka, holló) megfognak egy darabot az elhullott állatból és elviszik távolabb, így pedig tovább terjesztik a sertéspestis-fertőzést. (Székelyhon)
