És igaza van, hiszen függetlenül attól, hogy hányan mennek el választani, Romániának mindenképp 33 európai parlamenti képviselője lesz, és egy fordulóban eldől az is, hogy ki lesz polgármestere és kik a tanácstagok a helységben amelyben lakik. Különben egy nagyobb városban lehet, hogy nem is ismeri személyesen a jelölteket, akkor meg minek strapálja magát, ugyebár? Vannak, akik azt reklamálják, hogy bár felhívták őket telefonon, de nem tudtak beszélni a jelölttel, mert az csak mondta a magáét fél percen keresztül.

A helyhatósági választásokon megvalósul a magyarok a választási szabadsága, mert van ám felhozatal, és immáron több magyar párt (szervezet) jelöltjei közül választhatnak. De vannak olyan magyarok is, akik nincsenek ezzel sem megelégedve, és román pártok színeiben indultak a választási harcban. Egymás ellen elég határozottan küzdenek a magyarok, (például Nagyváradon), de remélhetőleg nem jutnak oda, hogy vér is follyon, mint Margittán, ahol egy biciklis férfi letépte az RMDSZ plakátot. Erre egy férfi odalépett a plakáttépőhöz, és azt mondta neki: nem helyes amit tett, mire a rongáló az utcán, majd saját udvarán ütlegelni kezdte az áldozatot.

A többségében magyarok lakta helységekben, ha késeket (remélhetőleg) nem is (esetleg csak titokban), de nyelvüket bizony köszörülték egymáson a különféle irányultságú jelöltek, és lehet, hogy idővel oda jutunk, mint Szlovákiában, ahol a magyarok egy része szlovák pártokra szavazott, és ezért nincs parlamenti képviseletük sem. Bár egy-egy bejutó parlamenti hellyel remélhetőleg ezután is leszerelhető lesz az RMDSZ magyar ellenzékének harciassága. (A magyarok már csak olyanok, hogy nyílt színen ha össze is fognak, de a háttérben széthúznak.)

500 ezer romániai magyarnak kellene az RMDSZ közös összefogás listájára szavaznia azért, hogy két jelöltet bejuttassanak az Európai Parlamentbe. Reméljük, hogy elérjük a bejutáshoz szükséges 5 száűzlékos küszöböt, és nem botlunk meg benne, amiből nagy bukás lenne. Bejutás esetén képviselőink tovább vívhatják a (szélmalom)harcot az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak törvénybe iktatásáért (Minority SafePack).

A román európai parlamenti képviselőknek könnyű, ők nem sok vizet zavarnak Brüsszelben, mert csak szorgalmas bólogató jánoskák, akik egy-egy kicsit hőbörögnek azért, hogy nem vesznek fel minket a schengeni övezetbe, bár a követelményeknek eleget tettünk. Pártjaik döntik el, kit küldenek Brüsszelbe esetleg azért, hogy ne zavarják köreiket idehaza. Különösebben felkészülteknek sem kell lenniük, és vannak köztük, akik még egy idegen nyelvet sem beszélnek, de alávetik magukat a direktíváknak, és megszavaznak mindent, amit az ottani parlamenti többség óhajt.

Most két szélsőséges magyarellenes párt, az AUR és az SOS is bejuthat az Európai Parlamentbe. Az ott eddig jelenlevők büszkén el tudták mondani, hogy Románia az uniós átlagon felül adott jogokat kisebbségieknek. A két új párt ott is – ordítozva, mint itthon – el tudja szavalni azt, hogy mindenféle meg nem érdemelt előjogokat kaptak a magyarok, akik a nemlétező Székelyföld zászlóját lobogtatják napestig, és az RMDSZ egy „förtelmes, soviniszta teremtmény”. Ilyen és ehhez hasonló szövegekkel bizony nálunk szép számú szavazatot tudnak szerezni.

Nem mennek el a magyarok szavazni? Nem baj, 33 képviselő úgyis elmegy Brüsszelbe, de nem minket képviselni. Ha a lábukkal szavaznak a magyarok, amelyek nem a szavazókörletekbe viszik el a fejet és a pecsétnyomó kezet, akkor azzal erre az AUR-ra (vagy az SOS-re) adják szavazatukat. Ha a helyhatósági választásokon nem az RMDSZ-re, hanem más magyar jelöltre szavaznak, azzal semmi baj, csak egymásra haragudva nehogy a közös EP listára se szavazzanak. Ha meg nem vesznek részt a választáson, akkor azzal az AUR-on és az SOS-en kívül a kormánypártok jelöltjeire is szavaznak. Azokra, akik kirúgták a magyarokat a kormányból.

Fotó: Albert Levente