A világ legerősebb vezetői mintha csak mindenáron nyerni akaró kártyajátékosok lennének. Játékuk leginkább a pókernek ahhoz a formájához hasonlít, amikor nem nyílt lapokkal játszanak, hanem senki nem engedi belelátni a másikat saját lapjaiba. Az a szomorú helyzet, hogy fennáll annak veszélye: eljátsszák mindazt, amit a történelem folyamán az emberiség a sorozatos veszteségek (háborúk, járványok, katasztrófák) ellenére végül is összehozott, felépített.
A világ vezetői pókerarcot öltöttek, ami azt jelenti, hogy semmi érzelem nem látszik rajtuk, hanem inkább nagyfokú érzéketlenség. Ezen kívül állandóan blöffölnek, és senki sem tudja (még talán ők sem) kiszámítani a következő lépésüket. Egyre emelik a téteket, de viselkedésük abban különbözik a szerencsejátékosokétól, hogy a rendes kártyások nem ijesztgetik egymást, de ők igen, sőt, még fenyegetik is. A játékosoknak két tábora van. A nagy tét jelenleg az asztalon Ukrajna, és a kártyák egyik oldalon Putyin orosz, másikon az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij kezében vannak, de utóbbinak a játékhoz a zsetonokat (pénzt, paripát, fegyvert) az Európai Unió (plusz Nagy-Britannia) és az Egyesült Államok adja, és az a nagy kérdés, hogy ezt a játszmát ki nyeri meg? Folyik a licit és az emberéletek, az okozott károk jóformán nem is számítanak senkinek, hisz abban reménykednek a „játékosok”, hogy a végén a győztesek (és hogy azok ők lesznek) mindent visznek, úgy ahogy az első és a második világháború után is történt. (Lehet, hogy a sírba?)
Még a kínai elnök, Hszi Csin-ping is beleszólhat a (vég)játékba. Az Európai Unió is hallatja gyönge hangját, mégpedig az Európai Bizottság főnöknője, Ursula von der Leyen által, aki csak tercel a francia elnök Macronnak, a német kancellár Olaf Scholznak és Rishi Sunak brit miniszterelnöknek. A NATO-főtitkár is fújja a maga harci indulóját. A többiek még kisebb kibicek, de abban reménykednek, hogy a játszma végén nekik is lehull valami a befektetett zsetonok után.
Egyelőre csak szépen licitálnak, és a rendes pókerezéssel ellentétben, ahol mindenki titokban latolgatja esélyeit s világért sem árulná el lapjait és szándékát előre, itt folyik az ijesztgetés is. Ha az egyik azt mondja, hogy a győzelem érdekében én még bedobnék ennyi meg ennyi ezt meg azt, akkor a másik rálicitál, hogy ha te mindazt be(le)teszed, akkor én még többet vetek be. Mindkét fél a másikat csak kisegérnek képzeli és megmutatja neki a macskát. A másik erre rálicitál (emeli a tétet) és megmutatja a macskának az oroszlánt, hogy jól megijessze. Az oroszok atombombáikat mutogatják rettegtetési célból.
A nagyobbacska (macska) kibicelő, a francia elnök szintén mondja, hogy atombombája neki is van, így félhetnek az oroszok is. Korábban azt is állította, hogy ő bizony katonákat küldene Ukrajnába, amivel emelte a tétet. Most meg francia Mirage repülőgépeket is berepítene a kártyaasztalra. Biden elnök meg megengedi, hogy amerikai fegyverekkel orosz célpontokat lőjenek az ukránok. Az angolok is mondták ezt, és a német kancellár sem akart lemaradni tőlük, s Leopárd harckocsikkal emelte a tétet.
Putyin elnök is fenyegetőzik állandóan, hogy ő sem sajnálja a bevetnivalót. Azt mondta, hogy ha a NATO megengedi Ukrajnának, hogy nyugati fegyverekkel támadjon orosz területeket, akkor ők Európai nagy népsűrűségű kicsi országokra is le fognak csapni. (Lenne tokány!) Lehet attól tartani, hogy vesztésre állás esetén Putyin nem a törülközőt, hanem az atombombát fogja bedobni, csak azt nem mondta, hogy hová és mennyit. Azt állítja újabban: „Egy bizonyos ok miatt a Nyugat azt hiszi, hogy Oroszország nem fog soha atomfegyvert használni”. De nukleáris doktrínájuk szerint, ha valaki fenyegeti szuverenitásukat és területi integritásukat, akkor – szerintük –, lehetséges minden rendelkezésükre álló eszközt bevetni.
Az unió eurómilliárdokat, az Egyesült Államok dollármilliárdokat dob be a játékba. (Az oroszok mellett – állítólag – Kína és Észak-Korea kibicel.) Szóval mindkét félnek van esélye, hogy elvigye a nagy tétet, de az is, hogy elveszítse. Egyben azonban biztosak lehetünk: akármelyik fél nyer vagy veszít, a kis (és nagy) kibicországok polgárai mindenképpen veszíteni fognak, már ha egyáltalán megérik a játék végét. De az sem biztos, hogy a nyerteseknek lesz mire és hol beváltsák elnyert zsetonjaikat.
Fotó: Pexels