Az Európai Unió reformját szorgalmazták Bukarestben

2024. június 20., csütörtök, Belföld

Az Európai Unió versenyképességének javítását, a brüsszeli döntéshozatal felgyorsítását, a tagállamok szerepének erősítését, valamint az európai intézményekbe vetett közbizalom helyreállítását szorgalmazta tegnap Bukarestben Sergio Mattarella olasz és Klaus Iohannis román államfő.

  • Sergio Mattarella és Klaus Iohannis. Fotó: presidency.ro
    Sergio Mattarella és Klaus Iohannis. Fotó: presidency.ro

A román elnöki hivatalban tartott megbeszélésüket követő közös sajtóértekezleten mindkét vezető méltatta a két ország közötti kiváló gazdasági és politikai kapcsolatokat, amelyeknek a „lelke” – a román elnök szerint – az Olaszországban élő román, illetve a Romániában élő olasz közösség. Az újságírók kérdései azonban főleg a június 9-én véget ért európai parlamenti választásokra, az európai vezető tisztségek elosztását célzó politikai egyeztetésekre irányultak.

Iohannis részletesen kifejtette, hogy milyen elvárásai vannak az Európai Unió új vezetésével kapcsolatban. Leszögezte: az Európai Unió államok és nem politikai pártok szövetségeként jött létre, és bár a brüsszeli pártcsaládoknak elvitathatatlan szerepük van az Európai Parlament működtetésében, szerinte megengedhetetlen, hogy nagyobb befolyásuk legyen, mint a tagállamoknak. A román elnök szerint az Európai Unió vezető tisztségeinek elosztása a tagállamok közös felelőssége, a folyamatba valamennyi tagállamot be kell vonni, egyik országot sem szabad a döntéshozatalból kirekeszteni.

Iohannis szerint az Európai Unió egy nagy sikerű projekt, amely előtt nagy jövő áll, de csak akkor, ha helyes válaszokat ad a kihívásokra, oly módon, hogy világviszonylatban is „számítson”. Ehhez azonban feddhetetlen vezetőkre van szükség, csökkenteni kell a távolságot Brüsszel és az európai polgárok között. Az uniós polgárok és Brüsszel közötti rossz kommunikációra példaként hozta fel, hogy a megélhetésüket féltő, elégedetlenségüknek tüntetésekkel hangot adó gazdák idén szembesültek egy olyan döntés következményeivel, amelyet még 2020-ban hozott az unió, és amelyről annak idején nem konzultált velük.

Az olasz államfő azt emelte ki, hogy helyre kell állítani az uniós intézményekbe vetett bizalmat, fel kell gyorsítani a döntéshozatalt az Európai Unióban, mert az EU-nak olyan kihívásokra kell megfelelő módon reagálnia, amelyek „nem fognak várni a válaszaira”.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 230
szavazógép
2024-06-20: Belföld - :

A kormány válaszolt az SZNT beadványára

Idén március 10-én, a Székely Szabadság Napján a marosvásárhelyi Székely vértanúk emlékműve köré összegyűlt székelyek és erdélyi magyarok közfelkiáltással kiáltványt fogadtak el, amelyet a Maros megyei kormányhivatal segítségével eljuttatott Románia kormányához a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). Erre a beadványra válasz érkezett, amelyet Románia közigazgatási minisztere, Adrian Ioan Veștea írt alá.
2024-06-20: Belföld - :

Az EP-választás végleges eredményei

Ismertette kedd este a Központi Választási Iroda (BEC) a június 9-i európai parlamenti választások végleges eredményeit. A BEC szóvivője, Anamaria Revnic-Călugăriţa bejelentette, hogy az összesen 19 870 bel- és külföldi szavazókörzet adatainak feldolgozása alapján 52,40 százalékos volt a részvétel az EP-választáson, 9 444 894-en szavaztak, és 8 942 629 szavazatot minősítettek érvényesnek.