Az Európai Unió versenyképességének javítását, a brüsszeli döntéshozatal felgyorsítását, a tagállamok szerepének erősítését, valamint az európai intézményekbe vetett közbizalom helyreállítását szorgalmazta tegnap Bukarestben Sergio Mattarella olasz és Klaus Iohannis román államfő.
A román elnöki hivatalban tartott megbeszélésüket követő közös sajtóértekezleten mindkét vezető méltatta a két ország közötti kiváló gazdasági és politikai kapcsolatokat, amelyeknek a „lelke” – a román elnök szerint – az Olaszországban élő román, illetve a Romániában élő olasz közösség. Az újságírók kérdései azonban főleg a június 9-én véget ért európai parlamenti választásokra, az európai vezető tisztségek elosztását célzó politikai egyeztetésekre irányultak.
Iohannis részletesen kifejtette, hogy milyen elvárásai vannak az Európai Unió új vezetésével kapcsolatban. Leszögezte: az Európai Unió államok és nem politikai pártok szövetségeként jött létre, és bár a brüsszeli pártcsaládoknak elvitathatatlan szerepük van az Európai Parlament működtetésében, szerinte megengedhetetlen, hogy nagyobb befolyásuk legyen, mint a tagállamoknak. A román elnök szerint az Európai Unió vezető tisztségeinek elosztása a tagállamok közös felelőssége, a folyamatba valamennyi tagállamot be kell vonni, egyik országot sem szabad a döntéshozatalból kirekeszteni.
Iohannis szerint az Európai Unió egy nagy sikerű projekt, amely előtt nagy jövő áll, de csak akkor, ha helyes válaszokat ad a kihívásokra, oly módon, hogy világviszonylatban is „számítson”. Ehhez azonban feddhetetlen vezetőkre van szükség, csökkenteni kell a távolságot Brüsszel és az európai polgárok között. Az uniós polgárok és Brüsszel közötti rossz kommunikációra példaként hozta fel, hogy a megélhetésüket féltő, elégedetlenségüknek tüntetésekkel hangot adó gazdák idén szembesültek egy olyan döntés következményeivel, amelyet még 2020-ban hozott az unió, és amelyről annak idején nem konzultált velük.
Az olasz államfő azt emelte ki, hogy helyre kell állítani az uniós intézményekbe vetett bizalmat, fel kell gyorsítani a döntéshozatalt az Európai Unióban, mert az EU-nak olyan kihívásokra kell megfelelő módon reagálnia, amelyek „nem fognak várni a válaszaira”.