E folyamatos törekvésük egyik újabb gyöngyszeme a nagypataki (mostanáig) kétnyelvű helységnévtábla körüli mizéria, mely tökéletes példa arra, hogyan lehet egy jelentéktelen kérdésből kapitálisat faragni. Majd az állam intézményeinek – nem feltétlenül szándékos – asszisztenciája mellett győzelemre vinni a korlátolt elvakultsággal társult alantas szándékot: egy teljes közösség megalázását. Mindezt úgy, hogy a folyamatot olyanok kezdeményezték, akiknek semmi közük a helyiekhez, nem élnek köztünk, fogalmuk nincs és nem is érdeklik őket az együttélés hétköznapjai, kizárólag a balhé kedvéért ruccannak át Székelyföldre. Például Sepsiszentgyörgy központjában hazafias dalokat bőgetve emlékeztessenek minket arra, ki is az úr a háznál. És a példákat bőven lehetne sorolni.

A nagypataki helységnévtábla körüli cirkuszt elnézve ugyanakkor úgy tűnik, a Nemzet Útja Egyesület, azaz Mihai Tîrnoveanu és barátai szintet kívántak lépni, az utcai megmozdulások, a provokatív hazafias felvonulások, ünneplések csokra mellé a jogi lehetőségeket is felvették eszköztárukba. A módszer nem új, emlékezzünk csak, hogy a jó ideje az AUR sorait erősítő ügyeletes feljelentő, Dan Tanasă, valamint a Har­gita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma is ezzel dolgozik, ráadásul sok esetben eléggé hatékonyan – lásd Sepsiszentgyörgy városzászlajának esetét. Csak feltételezhető, hogy Tîrnoveanuék is felismerték, az állami intézmények, bíróságok világában nagyobb eséllyel teljesíthetik legfőbb küldetésüket: az itt élő román testvéreik kéretlen megvédését a magyar ármánytól.

És mint ez a legújabb eset is bizonyítja, jól számoltak. Ismert, hogy Romániában a törvényeket igen szabadon értelmezik, és sajnos ezt teszi az igazságszolgáltatás is. Számtalan példával találkoztunk, amikor a bírák ítélethozatalkor szemrebbenés nélkül rúgnak fel jogelveket – jelen esetben azt, hogy amit nem tilt a törvény, azt szabad –, csavarnak ki paragrafusokat (lásd a húszszázalékos etnikai arány fordított értelmezését), ha szükséges, bőven kimerítve a jogi túlkapás fogalmát is. És utánuk a vízözön, hiszen törvény szerint érinthetetlenek és elmozdíthatatlanok, azaz szinte kikezdhetetlenek.

A felsoroltakon túl a legfelháborítóbb ebben a friss táblamizériában, hogy egy újabb műbalhéról van szó, melynek egyedüli célja, hogy az évtizedek óta gondosan megásott árkokat mélyítse a magyar és a román közösség között. Akinek esetleg kétsége lenne afelől, hogy mesterségesen gerjesztett, kizárólag nekünk címzett cirkuszról van szó, tegyen egy látogatást az egykori Szászvidékre, ahol érdekes módon az etnikai aránytól függetlenül létező, nem is két-, hanem egyenesen négynyelvű (köztük a magyar és a német) feliratok nem okoznak álmatlan éjszakákat a többségi nemzetnek vagy elkötelezett védelmezőiknek.

Fotó: Facebook / Forumul Civic al Românilor din Covasna, Harghita și Mureș