A 25 évvel ezelőtti névfelvétel óta nemcsak az író élete és kora él folyamatosan a nyírségi településen, hanem évi rendszerességgel a művei is megelevenednek. Idén 14 iskola 66 tanulója három korcsoportban nevezett a mesemondó versenyre, ahol egy legtöbb ötperces magyar népmesét kell előadni. Ezúttal egy Benedek Elek-leszármazott, az erdővidéki származású, Budapesten élő Pignitzky Péter is örömmel vállalta a rendezők felkérését a zsűriben való részvételre. A szervezők egy meseillusztrációk készítését célzó pályázatot is kiírtak, a kezdeményezés népszerűségét pedig mi sem jelzi jobban, mint a több mint 130 beérkező alkotás. Az olvasás szeretetét összekapcsolódó alkotási vágy és annak öröme szülte, Benedek Elek-mesék inspirálta művek javából kiállítás nyílik az iskolában.

„Hatalmas élmény marad ez a nap! És nem csak a mesék, a gyerekek miatt. Sokkal inkább az a kép marad bennem, ahogyan belépek az épületbe, megérint a finom hangulat, a halk duruzsolás. Segítőkész gyerkőcök és felnőttek hada vett körül, minden gördülékenyen zajlott. Szép és értelmes tekintetű tanulók mosolyogtak ránk minden folyosón. Kár, hogy a zsűrinek győztest és helyezetteket is kellett hirdetnie. Ott ugyanis mindenki győztes volt!” – mesélte Pignitzky Péter.

Mint ismeretes, Háromszék sok zarándokhelye közül Kisbacon az egyik leglátogatottabb. Egészen pontosan az az emlékház, amelyet 55 évvel ezelőtt avattak fel, azóta állandó célpontja a magyar irodalom és kultúra nagyjai előtt fejet hajtani érkező látogatók, a szinte kötelező érvényű iskolai kirándulások résztvevői számára. Az udvarra néhány esztendeje pad került, rajta az író ülő bronzszobra, melléje lehet vackolódni, és talán már hallani is Elek apó hangját.

Benedek Elek életművének legismertebb eleme kétségkívül az 1922-ben indított első erdélyi gyermeklap, a Cimbora, amelynek főszerkesztését a Szentimrei Jenő által jegyzett első lapszámok után maga Benedek Elek vette át. Nemcsak erkölcsnevelő, ugyanakkor szórakoztató irodalommal, történelmi és természettudományos ismeretterjesztő olvasmánnyal látta el az előfizetők táborát, hanem az Elek apó üzeni című rovat keretében a nagyszámú gyermeklevelező helyesírását, fogalmazáskészségét is következetesen csiszolta. E levelezés révén mintegy 50 ezer erdélyi magyarral állt meghitt, szinte személyes kapcsolatban, akiknek azt sem győzte hangsúlyozni: „Az állam nyelvét meg kell tanulni, az édesanyátok nyelvét nem szabad elfelejteni.”

Elek apó emlékét őrzi a budapesti Fátyol utcában emelt emlékkút sziklatömbje is, melyet a Hargitáról hozatott a néhai Kányádi Sándor költő. Az emlékkút mögött, a Döbrentey utcában pedig várja látogatóit az ugyancsak Kányádi által alapított Mesemúzeum.