Az országos bruttó minimálbér mától 3300 lejről 3700 lejre nő. Ebből az összegből 300 lej adómentes, de az eddigi törvények szerint csak abban az esetben, ha az alkalmazott fizetésből és bér jellegű juttatásaiból (például az étkezési utalványokból) származó bruttó jövedelme nem haladja meg a 4000 lejes küszöbértéket. Ezt a rendelkezést módosította úgy a kormány, 2024. július–december között a minimálbérből fizetett munkavállalók jövedelmének kiszámításánál már nem veszik figyelembe az étkezési utalványok és az étkezési támogatás értékét – magyarázta Mihai Constantin kormányszóvivő. A módosítást az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség kérte, arra figyelmeztetve a kormányt, hogy a napi 40 lejes ételjegyekkel 4000 lej fölé nő a minimálbérért dolgozók jövedelme is, aminek következtében az emelés után kevesebb pénzt kapnak majd kézbe, mint az emelés előtt.

A kormányszóvivő bejelentette azt is, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA) díjának korlátozása szeptember 30-ig érvényben marad, a közlekedési büntetőpont értéke pedig a minimálbér növekedése ellenére július elsejétől nem változik. Több más rendeletet is elfogadott a kormány: szigorított a játéktermek működési szabályzatán, megtiltotta a rendőröknek, hogy tetoválást viseljenek az arcukon vagy a nyakukon, szabályozta a sofőrök alkohol- és drogtesztjeinek elvégzését és az iskolai térfigyelő kamerák felszerelését is. Marcel Ciolacu kormányfő szerint az e-számlázáson is módosítani fognak a beérkezett panaszok nyomán.

Az e-TVA rendszerre vonatkozó módosításokról Marcel Boloş pénzügyminiszter elmondta: 2025. január elsejéig az adóalanyok nem kapnak adateltérési figyelmeztetéseket, és nem is kell megindokolniuk az adateltéréseket, a minisztériumnak pedig e féléves mentelmi idő alatt lehetősége lesz megfigyelni, hogy honnan származnak az áfabevallásban, illetve az adóhatóság nyilvántartásában szereplő összegek közötti eltérések. A rendszer javítására a pénzügyminisztérium, az adóhatóság és a vállalkozói érdekképviselet képviselőiből álló testület tehet javaslatokat. A rendelet szerint 5 napról 20 napra nőtt az előzetesen kitöltött áfabejelentésben szereplő adatok és információk érvényesítési időszaka, a kiszabható bírságok pedig csökkentek. Marcel Boloş emlékeztetett arra, hogy az áfa a költségvetés legfontosabb adóbevétele, amelyből az állam a közszolgáltatások összes kategóriáját finanszírozza, az oktatástól az egészségügyön át a nyugdíjakig.

Megjegyezte, hogy az áfa befizetése nem jelent plusz kiadást a romániai vállalatok számára, mert semleges adó, és „mint ilyen, nem befolyásolja a vállalatok működési költségeit”. Hangsúlyozta, hogy az e-TVA rendszer bevezetésére mindenképp szükség van. „A digitalizációnak több pénzt kell hoznia az állami költségvetésbe, és hatékonyan hozzá kell járulnia az adóelkerülés megelőzéséhez” – jelentette ki. Elmondta, hogy ezt a rendszert több európai ország bevezette már, és azóta nőttek az áfabevetéleik. Példaként Olaszországot, Spanyolországot és Portugáliát emlegette. Románia jelenleg 35,7 százalékkal az utolsó helyen áll az Európai Unióban az áfabegyűjtés hatékonyságának tekintetében, ezen fokozatosan kívánnak javítani. Az idei költségvetés 120 milliárd lejes áfabevételt irányoz elő.