Az Erdély egyre több lapjában, a továbbiakban pedig a Háromszék mellékleteként is négyhetente jelentkező Liget című kulturális magazinban a szerkesztők és az általuk felkért szerzők a mai Erdély ezer arcát kívánják megmutatni nyolc oldalban, nem a romantikus Erdély-kép erősítéseként, hanem a mindennapok felvillantása gyanánt, a maguk valójában. Hogyan telnek Erdélyben a mindennapok? Milyen örömeik, bánataik vannak az itt élő embereknek? Kikre lehetünk büszkék, illetve kik azok, akik arra érdemesültek, hogy jó példaként lehessen őket felmutatni? Milyen az erdélyi kulturális élet? Milyen események tarkítják a kulturális rendezvénypalettát? Egyáltalán: mennyire ismerjük a kortárs alkotókat?

A Liget hivatása a jó gyakorlatok, az újítások, a tehetséges és tettre kész fiatalok bemutatása, akik itthon alkalmazzák a külföldön tapasztaltakat. Vagy éppen a „nagy öregek” életbölcsességének, életszemléletének tovább éltetése, ami akár tanulságos is lehet a fiatalabb generációk számára. Abban a meggyőződésben, hogy az erdélyi kultúra hagyományai változatlanul élnek és élni tanítanak, képesek közösségek összekovácsolására. Mert vannak történetek, amelyeket tovább kell adni.

A különböző művészeti ágak képviselői és alkotásaik rendszeresen helyet kapnak a Liget hasábjain: kortárs képzőművészeti kiállítások, törekvések, erdélyi szerzők új kötetei, klasszikus és kortárs filmalkotások, színházak, táncműhelyek, zenekarok kulisszatitkai, múzeumok, könyvtárak, különböző kulturális intézmények rendezvényeiről való híradások. A szerkesztők fontosnak tartják felvonultatni az erdélyi kulturális élet szereplőit, színészek, írók-költők-kritikusok, zenekarok, képzőművészek, dizájnerek, filmes szakemberek, fotósok, rendezvényszervezők, muzeológusok lépnek az olvasó elé.

A kiadványt igazi ligetnek szánják mindennapjaink médiazajában, a szellemi felüdülés helyeként a túlzott felhevülések vagy dermesztő elhidegülések pillanataira.