Fürdő­helyek meglátogatása, közös mofettázás, gyógyvizek ízlelgetése dukál a kisközösségnek. Tavaly kiruccantak: Csíklázárfalván próbálták ki a hatékonyabb, koncentráltabb gyógyító erejű szén-dioxid gázt, ami a tusnádfürdői Nagy-Csomád vulkanikus kúpjának mélyéből tör a felszínre. Csoportvezetőt kiválót találtak ez alkalommal is dr. Albert István kardiológus-belgyógyász főorvos személyében, aki néhány évvel ezelőtt a kórházban fekvő betegein figyelte az árkosi Benkők gyengén savanyú, de lúgos hatású, alkáliákkal teli különleges Regina nevű gyógyvízének jótevő hatását, amiről lapunk oldalain is beszámolt. Személyemben is megfelelő idegenvezetőre akadtak, mert a Benkő-forrás éppen szülőfalum, Árkos határában található, s már gyerekkoromban ismertem.

Közelében jön a felszínre egy még hidegebb forrás, amit az árkosiak Égeveszi-kútnak neveznek, eredeti régi neve Gégeveszi volt, „mert a kimelegedett-felhevült ember torkának rosszat tett!” Természetesnek tűnik az olvasónak, hogy a forrás a tulajdonos Benkő család nevét viselte, ám Bukarest a furcsa nevű família neve helyett valami mást szeretett volna látni a borvízcímkén, valami női nevet, ugyanis a bodoki vizet a királyi udvar Matildnak, a málnásfürdőit pedig Máriának tudta. Semmi baj! – mondták az ákosiak –, él a faluban egy Regina nevű vénasszony, aki a púpos kemencék belső tapasztására szakosodott, az is fehérnép, küldjétek el annak a nevét! S lásson csodát az olvasó: örvendtek a fővárosban, hogy a királyasszonyról nevezték el a volt árkosi palackozott Benkő ásványvizet!

A szívbetegek kedvenc csemegéje ilyenkor a „szívbarát flekken”, kevesebb sóval, őrölt fehér borssal ízesítve, Vágó János sütögető szakember módjára. Ezt már illett meglocsolni az árkosi Középhegy mélyéből feltörő Benkő-vízzel, magát a forrást, palackozásának tervezett fejlesztési lehetősségeit a tulajdonos Dani Béla mutatta be a vendégeknek.