Teljes a bizonytalanság Franciaországban a vasárnap tartott parlamenti választások eredményének közzététele után. A radikális jobboldal totális győzelme elmaradt, élen a baloldali tömb végzett, a centristák jelentősen gyengültek – egyelőre kérdés, mikor és milyen kormány alakulhat.
A választások hivatalos végeredménye szerint a baloldali pártszövetség – a radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű csapat – 182 mandátumot szerzett a korábbi 151 helyett, Emmanuel Macron Együtt párszövetsége – amely eddig 246 mandátummal relatív kisebbségben kormányzott – 168 képviselővel fog rendelkezni, míg az első fordulóban élen végző Nemzeti Tömörülés a harmadik helyre szorult, de a korábbi 89 képviselői helyét 143-ra tudta növelni. A jobbközép Köztársaságiaknak továbbra is 60 fős frakciója lesz az új nemzetgyűlésben, amely július 18-án tartja meg alakuló ülését. Miután az első helyen végző négy pártból álló baloldali szövetség abszolút többség hiányában nem tud kormányozni, széles körű egyeztetések kezdődtek a politikai erők között.
Emmanuel Macron francia államfő tegnap nem fogadta el miniszterelnökének, Gabriel Attalnak a lemondását, s arra kérte, hogy a folyó ügyek irányításával biztosítsa az ország stabilitását az előre hozott nemzetgyűlési választásokat követően, amelyeknek előző napi második fordulójában végzett az élen, de nem szerezte meg a kormányzáshoz szükséges abszolút többséget, azaz a 289 képviselői helyet a parlament alsóházában. Gabriel Attalt délelőtt fogadta az államfő azért, hogy a köztársasági szokásjognak megfelelően a miniszterelnök felajánlja a lemondását. Emmanuel Macron viszont azt kérte tőle, hogy egyelőre maradjon a hivatalában – jelezte a megbeszélést követően az elnöki hivatal, utalva arra, hogy kevesebb mint három hét múlva kezdődnek az olimpiai játékok Párizsban.
A baloldal a hivatalos nyilatkozatok szerint készen áll a kormányzásra – többsége azonban nincs, és korántsem biztos, hogy Macron soraikból jelöl miniszterelnököt. Ugyanakkor az alig három héttel ezelőtt megalakult választási szövetség tagjai között számos – főleg külpolitikai és európai – kérdésben nézeteltérés mutatkozik, mindenekelőtt a szövetség két legerősebb tagját jelentő radikális baloldali Engedetlen Franciaország és a szociáldemokrata elveket valló szocialisták között. A feszültségeket elsősorban a radikális baloldal provokatív és vitatott vezetője, Jean-Luc Mélenchon kelti, aki magának követelné a kormányfői széket – ezt azonban saját pártján kívül mások nem nagyon támogatnák a baloldali szövetségen belül.
Ugyanakkor az elnöki táborban is felerősödtek a viták, miután Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége csak a második helyre csúszott vissza, miközben az első forduló után nagyobb visszaesésre számított.
Tegnap a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés volt az egyetlen párt, amelyről biztosan tudható, hogy ellenzéki szerepet vállal a jövőben, jóllehet több mint 10 millió választóval a legnagyobb francia párttá vált. Ugyanakkor Jordan Bardella pártelnök és Sébastian Chenu szóvivő elismerte, hogy az úgynevezett „köztársasági frontot” – azaz a pártok összefogását az RN hatalomra kerülésének megakadályozására – nem sikerült áttörniük.