A 109. évét taposná az 1928-as amszterdami olimpián hazánkat, szűkebb pátriánkat, Háromszéket képviselő súlylökő és diszkoszvető Dávid József. Sajnos, nem érhette meg ezt a tisztes kort, mert 1989-ben Csíkszeredában elhunyt.
Dávid József 1900-ban született Komollón. A Székely Mikó Kollégium diákjaként indult el sportpályafutása útján, mely aztán Kolozsváron folytatódott iskolatársa, barátja, a szintén mikós diák Péter László közreműködésével — Laci bácsi győzte meg ugyanis az akkoriban Zalánban lakó és egy erdőkitermelő vállalatnál dolgozó Józsefet — a KAC színeiben, ahol az első londoni olimpia magasugró ezüstérmese dr. Somodi István volt, az atlétika mozgató motorja, szíve-lelke, ha így jobb. Az atléták nem kis bánatára ezt a pezsgő Szamos-parti atlétikai életet a jelentkező gazdasági válság törte meg. Laci bácsi Temesvárra, Józsi bácsi Petrozsénybe került a Bányatársulathoz, ahol szerencséjére élénk atlétikai élet zajlott, így aztán töretlenül felfelé ívelő pályán maradt, s ezt országos bajnoki címei — 1923: diszkoszvetés — 38,92 m, 1924: súlylökés — 13,25 m, 1926: súlylökés 13,58 m, diszkoszvetés — 44,44 m, 1928: diszkoszvetés — 40,14 m —, országos csúcsai — súlylökés: 13,52 m (1925. július, Arad), 14,06 m (1926. augusztus, Temesvár), diszkoszvetés: 45,06 m (1926. július, Temesvár), 46,46 m (1926. október, Vulkán) — bizonyítják, na meg beválogatása az 1928-as amszterdami olimpiára utazó román válogatottba.
Visszavonulása után hazaköltözött Zalánba, ahol méhészkedett. Életének utolsó éveit fiánál Csíkszeredában töltötte. Itt érte a halál 1989. február 15-én. Megpihent testét fia, unokái a zaláni temetőben helyezték örök nyugalomra, közel az iskolához, mely felvette nevét, hogy örökre megőrizze. Á. K.
