Április 9-én iktatták a 2024/322-es polgári periratot, melyet ugyancsak a román állam kezdeményezett a pénzügyminisztériumon keresztül a papolci Imreh Albert Közbirtokosság, illetve a megyei és a zágoni földosztó bizottság ellen. A per tárgya 747 hektár erdő és 646 hektár legelő – amiből 170 hektár beerdősödött legelő – tulajdonjoga, melyet 2005-ben szolgáltattak vissza egykori jogos tulajdonosának, a papolci Imreh Albert Közbirtokosságnak.

A pénzügyminisztérium azért kezdeményezett pert a közbirtokosság ellen, mert álláspontjuk szerint a Papolc és Kommandó környékén 2005-ben visszaadott erdőket és legelőket a két világháború között már kisajátította a román állam. A közbirtokosság tulajdonában lévő iratok szerint 1925-ben elindították ugyan a kisajátítást, de annak véglegesítéséről nem született semmiféle határozat, és a közbirtokosság még 1948-ban is létezett. Ha a kisajátításra valóban sor került volna, akkor a közbirtokosság már nem használhatta volna azokat a területeket – érvelnek.

Az alapfokú per, akárcsak az ozsdolaiak esetében, több évig is elhúzódhat, és addig részben szünetel az erdő- és legelőgazdálkodás. A tegnapi első tárgyalás alig pár percet tartott. A tárgyalóteremben jelen volt a felperes részéről a megyei pénzügyi igazgatóság jogtanácsosa, az alperes részéről pedig Ötvös Zoltán és Székely János védőügyvéd, Földes Ernő, a papolci közbirtokosság elnöke, Kelemen Ilona és Gyergyai Anna, a közbirtokosság titkára, illetve cenzora. Székely János tizenhárom beavatkozó közbirtokossági tagot képvisel a perben. Tegnap Percze László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja is követte a tárgyalást. Nem képviselte senki a megyei és a zágoni földosztó bizottságot. Veronica Bularca bírónő a következő tárgyalást szeptember 25-én 10 órára tűzte ki.

Egyébként tegnap sem született végül ítélet az ozsdolai közbirtokosság perében, az alapfokú ítélethirdetést július 25-re elnapolták.