Rendkívüli ülésszakra hívták össze hétfőre a képviselőházat, a napirenden szereplő törvénytervezet a 2006/407-es vadászati törvényt egészíti ki, illetve a veszélyes medvék elleni fellépést szabályozó 2021/81-es sürgősségi kormányrendeletet módosítja. A szenátus által 2023. november 6-án már jóváhagyott jogszabályjavaslat 426 egyedre megelőzési vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát ír elő 2024-re és 2025-re.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását kezdeményezi a medvepopuláció kezelését szolgáló új intézkedések megvitatására és elfogadására.
Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter egy szerdai Facebook-bejegyzésében azt írta, a Bucsecs-hegységben történt keddi tragédia elkerülhető lett volna, ha a kormánykoalíció nem állította volna le az RMDSZ barnamedve-állomány kezelésére vonatkozó átfogó intézkedéscsomagjának végrehajtását. „Bár a szenátus már novemberben elfogadta, a szaktanulmány alapján megállapított vadászati kvótákról szóló törvény nyolc hónapja ül a képviselőház asztalán. A vadászati kvótákról szóló törvényt már holnap meg lehet szavazni, ha a kormánykoalíció részéről megvan az akarat. Egy fiatal lány élete fontosabb kell legyen, mint a környezetvédelmi aktivistáktól való félelem. Újra be kell vezetni a vadászatot, hogy elkerüljük az emberáldozatokat” – szögezte le a politikus.
Az igazságügyi szakértők megállapítása szerint a Bucsecs-hegységben levő Jepii Mici túraösvényen történt keddi medvetámadás áldozatának, egy 19 éves iaşi-i nőnek két típusú sérülései voltak: a súlyosabb sérüléseket a magasból való zuhanás idézte elő, „de a medve által okozott sérülések is az élettel összeegyeztethetetlenek voltak” – közölte Vasile Drăghici, a Prahova megyei igazságügyi orvostani szolgálat vezetője. Hozzátette, azt, hogy mely sérülések okozták a halálát, a későbbiekben állapítják meg. A Prahova megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság vezetője, George Stratulat szerint a vizsgálatok alapján a medve nem volt veszett. A 4–5 éves nőstény medve nem volt vemhes, és más problémái sem voltak – tette hozzá.
Az utóbbi években folyamatosan nőtt a medvék jelenlétéről szóló bejelentések száma, a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) szerdán közzétett grafikonja szerint, míg 2019-ben a 112-es segélyhívószámra 1654 ilyen hívást jegyeztek, 2020-ban ezek száma 1757-re, 2021-ben 6269-re, 2022-ben 3473-ra nőtt. Idén az év elejétől mostanig 2264 ilyen jellegű bejelentést regisztráltak. A kárt okozó nagyvadak jelenléte Hargita megyében is jelentős, idén 108 medvetámadásról és 15 farkastámadásról értesítették a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökséget, bár 2023 hasonló időszakához képest a vadtámadások száma enyhén csökkent, figyelembe véve, hogy tavaly július 10-éig 153 esetet jelentettek. Az ügynökség adatai szerint ugyanakkor év elejétől mostanáig 12, a közösségekre veszélyt jelentő medvét lőttek ki a megyében a környezetvédelmi minisztérium 2023/2183-as rendelete alapján, illetve nyolc olyan nagyvadat, amelyek bejárva a településekre közvetlen veszélyt jelentettek az emberek életére. További 4 példány esetében az áthelyezésről döntöttek, 39 medvét pedig visszaűztek az erdős területekre.