Arról, hogy válság van, nem beszélnek oly sokat a koalíciós partnerek. Nincs is idejük, marakodás közben minden energiájukat leköti, hogy posztokat biztosítsanak, zsíros állásokat híveiknek.
Hogy a Nagy Országos Húsosfazékban s a kisebb, de legalább bőszen rotyogó megyei kondérokban van-e még egyáltalán konc, megoszlanak a vélemények, mert ha van is még valami, az újabb rohamok után megjósolható, hogy mi marad. Úgyhogy a nagy tülekedést és helycseréket a különféle állami posztokon nem lehet csak a zsigeri magyarellenesség számlájára írni, elvégre húsz éve eredeti demokráciánkban így megy ez! Jönnek a választások, jön az új kormánykoalíció, sajna, nem az új időknek új dalaival, hanem régi embereivel, akik már annyiszor bizonyították teljes alkalmatlanságukat, de ha már győztünk, gondolják a pártok gondterhelt vezetői, csak a mi embereinket kell ,,bevinnünk" a minisztériumokba, a megyékbe, az állami vállalatokba. Ez itt a szokás. Másutt, példának okáért, az állami tisztségviselők maradnak és szolgálják tehetséggel az új kormányt, az állam pedig zavartanul működik. (Amerikában van a minisztériumokban olyan szakember is, aki már az ötödik elnököt nyüvi, nem politizál, ahhoz ért, amit csinál, az állam és szakterülete igazgatásához, de ahhoz igen.) Nálunk ez nem így van, itt politikusok jönnek általában az első, a második, és ha vannak még helyek, a harmadik vonalból, és foglalják el a jó állásokat. Olyan ez minden kormány beinduláskor, mint a sáskajárás. Hogy most mi is beleestünk a szórásba, annak köszönhető, hogy ezúttal az RMDSZ nem tagja a kormánykoalíciónak. Persze annak, hogy a magyar tisztségviselőket is menesztik, van egy magyarellenes éle is, nyilván, a székely megyékben kisebbségben élő románság frusztráltsága, örökös kisebbségi érzése, revansizmusa is belejátszik, a pártkatonák személyi ambíciója (majd ők megmutatják!), de látni kell, hogyan megy ez országos szinten. Csüggesztően. S ezt a belügyminiszterek válsága is bizonyítja.
Ezen az áldatlan, rossz gyakorlaton kellene változtatni már.
Az, hogy Románia nem működik, ennek a kretén és a korrupciót állandóan újratermelő, a klientúrát segítő és a pártkatonákat hivatalokba helyező gyakorlatnak is köszönhető. Itt nem állami tisztségviselők vannak, mint Amerikában vagy Angliában, hanem pártkatonák, akik ha megsértődnek, átmennek egy másik pártba — a szín nem számít —, de csak pártkatonák maradnak, s mire az ügyesebbek beletanulnának a dolgukba, négy esztendő múlva jön a következő nagy helycserés támadás, míg ki nem ürül a Nagy Országos Húsosfazék. De addig még reménykednek a küzdő, posztjaikat elfoglaló vidéki hadak, addig még... vígan megyünk tönkre...
