Az Erdélyi Vitézi Rend vasárnap délelőtt az egerpataki református templomban a Dezső László Levente lelkipásztor által tartott istentisztelet után a nyolcvankét esztendővel ezelőtt, 1942. július 19-én a falu központjában felállított országzászló emlékére a templomkertben kopjafát avatott. Az ünnepi istentisztelet 11 órakor zászlós bevonulással kezdődött, majd a megjelentek a templomkertbe vonultak, ahol sor került a kovásznai Ferencz Botond által faragott emlékkopjafa avatására.
Az istentiszteletet követően vitéz Székely Zsolt, a Erdélyi Vitézi Rend főkapitánya arra emlékeztette a jelenlevőket, hogy az országzászló-állítás kezdeményezője Urmánczy Nándor, az örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő, a „megalkuvás nélküli magyar” volt, aki 1925-ben hirdette meg az Országzászló Mozgalmat. A két világháború között az egész Magyarországra kiterjedő mozgalom a budapesti Szabadság téren 1928. augusztus 20-án felállított Ereklyés Országzászlóval indult útjára.
Az országzászlók állandó kelléke a Trianon előtti utolsó 1915-ös hivatalos középcímer volt, lobogóját legtöbbször angyalokkal ékesítették, jelmondatának pedig, az „Így volt, így lesz!” feliratnak vagy a lobogón, vagy a talapzaton szerepelnie kellett. Az árbócrúd sokszor sávosan piros-fehér-zöldre volt festve, amelyre félárbócra húzták fel a nemzeti lobogót. Az árbócok tetejét sok helyen díszítette esküre emelt kéz, turulmadár, kettős kereszt vagy Trianon-kereszt. Sok helyen díszes lépcső vezetett a talapzathoz.
„A helyi hatóságok támogatásával 1939-ig már 350 magyarországi helység építette meg saját világháborús hősi emlékművét, amely mellé egyidejűleg vagy később az országzászlót is felállították. Az 1940. augusztus 30-i második bécsi döntés után visszacsatolt területekre is átterjedt az első világháborús emlékművek és az országzászló-állítás hagyománya. Az akció irányítója a háromszéki származású Losonczy Ferenc országbiztos volt, székelyföldi megbízottja pedig Kelemen Zoltán papolci ügyvéd. Az avatóünnepségeket jól meghatározott forgatókönyv alapján bonyolították le. Az esetek zömében egy helység országzászlóját olyan anyaországbeli település, intézmény vagy vállalat közössége ajánlotta fel, készíttette el és kísérte el küldöttsége révén az avatóünnepségre, amelynek lakosai vagy alkalmazottai között volt az emlékművet állítani óhajtó településről elszármazott személy. A történelmi Magyarország legkeletibb megyéjében, a területében és népességében is kis Háromszéken mintegy hetven település tett eleget 1940–1943 között a közóhajnak és állított országzászló-emlékművet. Biztosan kijelenthető, hogy Albisban, Bitán, Cófalván, Kálnokon, Kilyénben, Kisborosnyón, Kézdimárkosfalván, Málnáson, Oltszemen, Orbaiteleken, Pákéban, Szentkirályban, Székelytamásfalván, Szotyorban és Zalánban nem állítottak országzászlót, Csomortánban, Komollón, Kurtapatakon pedig a falunak felajánlott vagy a bevonuláskor hozott nemzeti lobogót nevezték el országzászlónak és állították fel. Kézdivásárhelyen és Lisznyóban, mire megszervezték volna az avatást, a háborús viszonyok és a pénzhiány már nem tette lehetővé a felhőtlen ünneplést. Az emlékművek utólag a kommunista diktatúra áldozatává váltak, vagy megsemmisítették őket, vagy sajátos átalakuláson estek át. Egyes talapzatokat eredetiben vagy átalakítva megkímélték a megsemmisítéstől – például világháborús emlékművé alakították át –, de a zászlórudakat mind leszerelték, megsemmisítették, a nemzeti dicsőséget hirdető feliratokat kivésették, a megmaradt torzók létét is agyonhallgatták. Egerpatakra egy Somogy megyei település, Böhönye tizenkét tagú küldöttsége egerpataki Ütő Mihály (1890–1978), a csurgói református kollégium tanár aközbenjárására 1942-ben vitt Észak-Erdély felszabadulásának emlékére országzászlót. Sokan ma is visszaemlékeznek az 1942-es eseményekre és azokra az érzésekre, amiket gyermekként éltek át. Köztük Tóth Gézáné Kiss Ilona néni. Nem véletlen, hogy mi, az Erdélyi Vitézi Rend az országzászlók emlékére állítandó kopjafák sorában az elsőt a mai napon itt, Egerpatakon leplezzük le, mivel itt él talán a legelevenebben ennek a hagyománya” – mondotta a rend főkapitánya, aki végezetül azt is elárulta, hogy egerpataki kopjafaavató ünnepségük egy rendezvénysorozat nyitó eseménye, a következőkben emlékkopjafákat fognak állítani mindazon székelyföldi településeken, ahol annak idején országzászló díszelgett.
Az emlékjelt Ferencz Botond és Farczádi-Simó Zoltán György leplezte le, majd Dezső László Levente lelkész megáldotta azt. Ezt követően annak készítője a kopjafán található díszítőmotívumokról beszélt. A koszorúk elhelyezése és himnuszaink eléneklése után a rendezvény szeretetvendégséggel zárult.
