Vasárnap a belvárosban, hétfőn Párizs külterületein haladt végig az olimpiai láng. A fáklyaváltó tagjai hétvégén érték el Párizst, a láng vasárnap éjszaka a Városházán „pihent”, hogy aztán másnap észak és a Montmartre, valamint a Moulin Rouge felé vegye az útját.
Utóbbi helyszínen a világ egyik leghíresebb mulatójának táncosai a védjegyükké vált kánkánnal fogadták a lángot. A váltó ellátogatott a Porte de la Chapelle Arénához is, amely az egyetlen, kifejezetten erre az olimpiára épült létesítménye a francia fővárosnak. A láng a Diadalív, a Roland Garros és a Champs-Elysées érintésével, aztán a Szajna fölött átmetrózva „felment” az Eiffel-toronyba is. Útközben olyan kiválóságok kezében volt a fáklya, mint az úszó Christine Caron, aki a franciák első olimpiai zászlóvivője volt, továbbá Laura Flessel vívó vagy épp a rúdugró Renaud Lavillenie. Végül a Köztársaság téren álló kandelábert Nikola Karabatic, a franciák olimpia után visszavonuló kézilabdasztárja gyújtotta meg.
Az olimpiai lángot a hagyományoknak megfelelően április 16-án a görögországi Olümpiában gyújtották meg, s először Görögországon belül tett meg mintegy 5000 kilométert. Április 26-án Athénban adták át a párizsi olimpia szervezőinek, majd másnap emelték a háromárbócos Belém vitorlás fedélzetére. A Földközi-tengeren áthajózva a láng május 8-án érkezett meg Dél-Franciaországba, Marseille-be, ahonnan futók ezrei vitték az olimpia helyszínére.
