A külföldön munkát vállaló hazai állampolgárok tavaly nem kevesebb, mint 6,5 milliárd eurót küldtek haza, ami a GDP több mint 2 százalékának felel meg. A Cursdeguvernare összeállításából az is kiderült, hogy ez az összeg duplája a tíz évvel ezelőttinek.
Az elmúlt évtizedben a hazai munkavállalók által Romániába utalt valutamennyiség összességében meghaladta a 46,5 milliárd eurót, ami csupán 14,2 százalékponttal kevesebb, mint az országba ugyanebben az időszakban beérkezett közvetlen külföldi befektetések (FDI) összege. Ez a pénz fontos a folyó fizetési mérleg hiányának pótlására és a nemzeti valuta támogatására, hiszen tavaly 22,7 milliárd eurós hiány keletkezett (a GDP 7 százaléka).
A legtöbb pénz Nagy-Britanniából érkezik, immár második éve, ez az összes hazautalás csaknem negyede, azaz 1,5 milliárd euró. Németország a második helyet foglalta el 1,4 milliárd euróval. Egyébként a két ország a hazautalások szintjének folyamatos növekedésével tűnik ki, míg a román közösségek méretét tekintve első és harmadik helyen álló Olaszországból és Spanyolországból érkező összegek 2019-ig növekedtek, majd több éven át csökkentek, és a járványt követően sem érték el az azelőtti szintet.
A statisztikák szerint egyébként Nagy-Britanniában a román diaszpóra létszáma kevesebb, mint 0,4 millió fő, Németországban 0,8 millió román állampolgár dolgozik folyamatosan, míg Olaszországban több mint egymillió.
Ami a dinamikát illeti, a vendégmunkások hazautalásai az elmúlt évtizedben megbízhatóbb devizaforrásnak bizonyultak, mint például a közvetlen külföldi befektetések. Ha az utóbbiak jelentős mértékben változtak évről évre, az előbbiek a világjárvány első évét leszámítva folyamatosan nőttek. Ráadásul 2014-ben, 2019-ben és 2020-ban a hazautalások meghaladták a közvetlen külföldi befektetések értékét. A világjárvány után a vállalatok növelték befektetéseiket: a külföldi tőkeáramlás 2021-ben és 2022-ben rekordszintet ért el (8,9, illetve 10 milliárd euró). 2023-ban a hazautalások összege viszont már megegyezett a külföldi közvetlen befektetések mértékével, hiszen ez utóbbi jelentősen csökkent, míg előbbi növekedett.
Az Eurostat adatai szerint 2022-ben a hazautalások értéke a GDP 2,9 százaléka volt, ami a harmadik legmagasabb az EU-ban Horvátország (a GDP 7,6%-a) és Lettország (a GDP 3,2%-a) után, miközben az uniós átlag csupán a GDP 0,8%-a. Az is beszédes, hogy szintén ebben az évben Románia folyó fizetési mérlegének hiánya hazautalások hiányában 26,1 milliárd euró helyett 33,5 milliárd euró lett volna.
