A június 6. és 9. között tartott európai parlamenti választások óta ez az első plenáris ülése az egyedüli, közvetlenül választott uniós intézménynek, ahol első napirendi pontként arról döntöttek, ki legyen az EP elnöke a következő két és fél évben. A posztért ketten indultak: az elnöki tisztséget 2022. január 11-e óta betöltő európai néppárti (EPP) Roberta Metsola – aki elődje, a szocialista David Sassoli halála miatt először ideiglenes jelleggel, majd pedig megválasztva kapta meg a tisztséget –, illetve kihívója, a szélsőbaloldali képviselőcsoport (GUE/NGL) frissen megválasztott EP-képviselője, a spanyol Irene Montero.

Az eredményt illetően semmi meglepetés nem történt, hiszen az Európai Parlament többsége a következő két és fél évre a posztot eddig is betöltő Metsolát választotta meg elnökének. A 699 leadott szavazatból 562 Metsolát támogatta, míg kihívójára, Monterére 61 voks érkezett, 76 szavazat érvénytelen volt.

A szavazást megelőző kortesbeszédében Metsola egyébként azt hangsúlyozta, hogy számára mindig is sokat jelentett az Európai Unió, megtisztelő, hogy képviselő lehet, továbbra is szeretne mindenkivel jó munkakapcsolatot kialakítani, és fáradhatatlanul fog dolgozni azért, hogy az embereket minél közelebb hozza egymáshoz. Programként külön kiemelte, hogy szeretne javítani az EP kezdeményezési jogán, megerősíteni eddigi jogköreit és funkcióit, illetve gyorsítani a jogalkotás folyamatát. Ezenkívül továbbra is kiállt Ukrajna támogatása mellett.

„Rezeg a léc” von der Leyen alatt

Az EP csütörtökön dönt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jelenlegi elnökének sorsáról, és az a szavazás egyáltalán nem várható zökkenőmentesnek, hiszen még saját pártcsaládjából is vannak olyanok, akik kritizálták Ursula von der Leyen elmúlt ötéves teljesítményét, így nem magától értetődő, hogy az Európai Parlament újraválasztja. Emiatt egyébként az utóbbi hetekben nagyon sok képviselővel találkozott az egykori német honvédelmi miniszter, hogy elnyerje támogatásukat. A magyar EP-képviselők közül többen szóvá tették, hogy kampánycsörtéje során von der Leyen személyes céljait szolgáló bojkottot hirdetett az EU soros elnökségét betöltő Magyarország ellen.

Ez tükröződik abban is, hogy a hagyománytól eltérően ezúttal nem hívták meg az EU új soros elnökét, hogy bemutassa programját. Amikor a rotációs elven változó tisztjét új tagállam tölti be – ez jelenleg július 1-je óta Magyarország –, az eddigi szokás szerint meghívják az elnökségének kezdete utáni első plenárisra, hogy mutassa be tervét az elnökség idejére szóló hat hónapra. Ugyanakkor az Euronews még korábban úgy értesült, a parlament elnöksége nem talált helyet az alakuló plenáris ülései egyikén, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök bemutassa a magyar soros elnökség programját, így arra vélhetően majd csak szeptemberben kerülhet sor. (MTI, Index)