A legnagyobb ugrást az ezredfordulón mérték: 2000-ben kereken feleannyi víz folyt ki a csapokon, mint az előző esztendőben: akkor szerelték fel a legtöbb vízórát. Jelenleg havonta 3—3,5 köbméter a fejenkénti átlag; az ipari fogyasztás az utóbbi években nem változott lényegesen, az összmennyiség 35—40 százalékára tehető.

Így elég nehéz fenntartani a minőségi szolgáltatást — no meg azért is, mert a gyakorlatilag legkisebb számlát, a víz- és csatornadíjat sem fizetik sokan, az adósság 1,776 millió lejre rúg, és nem mindegyik lakótársulás él a rendelkezésére álló törvényes eszközökkel, pedig a kilakoltatás réme sokakat rábír a törlesztésre —, ezért a városi közüzemek terjeszkedni szeretne: a Szépmezőig már kiépített ivóvíz- és szennycsatorna-hálózatot tovább vinnék Rétyig, más irányban pedig Árkossal és Előpatakkal folynak tárgyalások. Bővíteni kellene a hálózatot Kilyénben és Szotyorban, és természetesen, sok a korszerűsíteni való még a megyeszékhelyen is — erre a célra az idén egymillió lejt különítettek el. Valeriu Şerban igazgatói tanácsos közlése szerint saját forrásaikat is hatékonyabban próbálják felhasználni napelemek bevetésével és a biogázból nyert energia eladásával. Mivel 2013-ig minden településen rendezni kell a vízellátást és szennyvízelvezetést, megpályázzák az egységes megyei szolgáltatást, azonban meglehetősen lassan halad az előkészület (még csak az egyesület bejegyeztetéséig jutottak az alapító városok, az alapszabály elfogadása mindenütt új tanácshatározattal történik), pedig a rendelkezésre álló európai pénz véges, és az első hullámot máris lekéstük, ebben tíz megye szerepel, három erdélyi és hét déli.