Az anyaországi Magyar Állattenyésztők Lapjában dr. Pikó Evelin állatorvos közöl cikket a hőstresszről és a kánikula elleni védekezésről. A lap szerkesztőségének jóváhagyásával közlünk néhány hasznos leírást, részletet és javaslatot a szakmai cikkből, amelyekre a háromszéki gazdáknak is ajánlatos odafigyelniük és betartaniuk.
Ha éjszaka 20 foknál melegebb van, az állatok nem képesek a nap során felgyűlt hőmennyiséget leadni. Minél több ilyen nap követi egymást, annál nagyobb a hőstressz kártétele.
Miről ismerhető fel a hőstresszes állat? A tátott szájjal lihegő, nem vemhesülő, kevesebb tejet adó állatot azonosítani nem jelent kihívást. Sajnos, amikor már ezt látjuk, bizosak lehetünk az egészségromlásban és a termeléskiesésben. Ami a legkorábban felhívja a figyelmet a hőstressz jelenlétére, az a légzésszám-emelkedés. A tapasztalat szerint, ha percenként 60 vagy annál több a légvételek száma, a hőstressz jelen van, ideje gondoskodnunk az állatokról. Mit lehet tenni?
1. Árnyékolás: ezzel kivédhetjük a sugárzó hő okozta további hőfelvételt.
2. Szellőztetés, áztatás: az alacsonyabb nyomáson, nagyobb vízcseppmérettel történő permetezés (áztatás) hatékonyabb a porlasztásos hűtésnél.
3. Jól emészthető rost etetése: figyeljünk a megfelelő energiabevitelre, amit jó minőségű, jól emészthető rostforrásból biztosítsunk.
4. Antioxidánsok adagolása: jók a tapasztalok az antioxidánsok, növényisejtfal- és élesztőtartalmú takarmánykiegészítők használatával.
5. Ad libitum (étvágy szerinti) szódabikarbóna: jó kiegészítés lehet, segít fenntartani a normál bendő-pH-t (kémhatást, savasságot).
6. Üde ivóvíz: jó minőségű itatóvíz szükség szerinti biztosítása.
7. Munkaszervezés: amennyiben megoldható, az állatok mozgatását, csoportosítását, nagy stresszel járó beavatkozásokat (pl. tuberkulinvizsgálat, vérvétel stb.) érdemes enyhébb időre szervezni: vagy a kora reggeli órákra, vagy ha az időjárás-előrejelzés belátható időn belül jelez lehűlést, azokra a napokra. Az etetéseket a hajnali és késő esti órákra tegyük át.
Ne vakcinázzunk kánikulában! Hőstresszben az immunrendszer működése nem megfelelő, így a vakcinák nem képesek kellően hatékony védelmet biztosítani. Ha az oltás elkerülhetetlen, érdemes figyelembe venni, hogy a vakcinák beadását követően néhány órával természetes reakcióként megemelkedik a testhő, ami ronthatja az oltott állatok hőérzetét.
Hőstressz esetében a legtöbb szó a tejtermelő állatokról esik, azonban egyre több az adat a hőstressz fiatal borjakra, tenyészbikákra és -jelöltekre, valamint szárazon álló tehenekre gyakorolt káros hatásáról is. Mivel ezek a kártételek sokszor elsőre láthatatlanok, azonban megvan az anyagi vonzatuk, fontos lenne ezeknek az állatoknak a hűtésére és védelmére is figyelnünk. (i. p.)
