Joe Biden amerikai elnök visszalépett az elnökjelöltségtől, és alelnöke, Kamala Harris elnökjelöltségét támogatja. Joe Biden az X közösségi oldalon vasárnap közzétett levelében úgy fogalmazott: „úgy hiszem, a pártom és az ország legjobb érdeke azt szolgálja, hogy visszalépjek és kizárólag kötelezettségeim teljesítésére fókuszáljak elnöki időszakom hátralévő idejében”. Egyben azt ígérte, hogy döntésének részleteit a héten a nemzethez intézett beszédében fejti majd ki.
A demokrata párti elnök egy másik, a közösségi médiában közzétett üzenetben azt is közölte, hogy teljes mértékben támogatja Kamala Harris alelnök jelöltségét, valamint Donald Trump legyőzése érdekében a Demokrata Párt egységét sürgette. Kamala Harris megtiszteltetésnek nevezte Joe Biden támogatását, és azt ígérte, hogy a jelölést kiérdemli és elnyeri majd.
A demokrata párti szabályok szerint Joe Biden nem ruházhatja át hivatalosan az elnökjelöltséget, hanem arról az elnökjelölő konvención a delegáltak szavazatai döntenek, ott kell elnyerni a többséget. A Demokrata Párt augusztus 19. és 22. között Chicagóban tartja az elnökjelölő országos gyűlését.
Amerikai értékelések
Joe Biden visszalépésére reagált Barack Obama korábbi elnök, aki méltatta a hivatalban lévő elnök döntését, valamint azt írta: rendkívüli mértékben meg van győződve arról, hogy pártja képes lesz kidolgozni az elnökjelöltség átruházásának folyamatát, amelynek során kiváló jelöltjük lesz. A 2009 és 2017 között amerikai elnökként dolgozó Obama – akinek Biden alelnöke volt – megállapította, hogy a következő napokban „ismeretlen vizeken kell navigálniuk”, ugyanakkor egyelőre nem állt be Kamala Harris elnökjelöltsége mögé. Egy másik korábbi demokrata elnök és elnökjelölt, Bill Clinton, illetve felesége, Hillary Clinton – Barack Obama külügyminisztere – vasárnap támogatásáról biztosította Kamala Harris elnökjelöltségét.
Chuck Schumer, a szenátusi demokrata többség vezetője méltatta Joe Biden elnöki és korábbi törvényhozási munkáját, valamint azt írta, hogy a döntés nem volt könnyű, de a hivatalban lévő elnök az országot, a pártot és a jövőt helyezte előtérbe. A Joe Biden visszalépését megelőző napokban demokrata párti források arról számoltak be, hogy Schumer és Obama is visszalépésre ösztönözte az elnököt, mert úgy értékelték, hogy vele kicsi a valószínűsége egy demokrata győzelemnek a novemberi választáson.
Donald Trump a közösségimédia-oldalán azzal reagált eddigi versenytársa visszalépésére, hogy Joe Biden nem volt alkalmas az indulásra az elnökségért, mint ahogy soha nem volt alkalmas az elnöki feladatok ellátására sem.
Joe Biden kampányának vezetése az utolsó órákig kitartott a versenyben maradás mellett. Cedric Richmond, a Biden-kampányszervezet társigazgatója vasárnap reggel a CBS televízió Face the Nation című politikai magazinműsorának nyilatkozva azt mondta, hogy Joe Biden hallotta a jelöltségével kapcsolatos aggályokat a demokrata törvényhozók és tisztségviselők részéről, és döntést hozott, ami úgy hangzott, hogy ő lesz a jelölt. Joe Bidenre június 27-e, a számára sikertelen televíziós elnökjelölti vita óta egyre nagyobb nyomás helyeződött pártja részéről, választott kongresszusi tagok, valamint korábbi tisztségviselők és a Demokrata Párt anyagi támogatói felől, hogy lépjen vissza a jelöltségtől.
Méltatják az elnököt
Több izraeli politikus megköszönte Joe Biden amerikai elnöknek az Izraelnek nyújtott segítségét. Benjámín Netanjáhú hivatalának bejelentése szerint az izraeli miniszterelnök ma találkozik a várhatóan januárig hivatalában maradó amerikai elnökkel. Indulása előtt azt nyilatkozta: „a Bidennel való találkozás alkalom lesz arra, hogy megköszönjük neki azt, amit Izraelért tett”. Hozzátette, hogy Izrael az Egyesült Államok legerősebb szövetségese marad a Közel-Keleten, függetlenül attól, hogy kit választanak meg amerikai elnöknek novemberben.
Annalena Baerbock német külügyminiszter azt mondta: Joe Biden amerikai elnök döntése, hogy lemond újraválasztásáról, azt mutatja, hogy hajlandó hazája érdekeit a sajátjai fölé helyezni. „Nagyon tisztelem az amerikai elnök döntését” – fogalmazott Baerbock, majd hozzátette: Biden „hihetetlenül sokat tett” a transzatlanti kapcsolatokért, és nem csak elnökségi hivatali ideje alatt, amelyet – mint kiemelte – Oroszország ukrajnai háborúja beárnyékolt.
Moszkvában nem téma
Nem kiemelt téma az orosz politikai napirenden Joe Biden amerikai államfő visszalépése az elnökválasztásban való részvételtől – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tegnap újságíróknak. „Az Egyesült Államokban zajló választási kampányról van szó. (...) Ez nem a mi belügyünk” – nyilatkozott. Közölte, hogy a Kreml nem fogja értékelni Biden döntését, mert ez nem dolga, és mert ennek a kérdésnek az amerikai választókat kell foglalkoztatnia. Azt mondta, hogy a döntés nem lepte meg különösebben Moszkvát. „Őszintén szólva: az, ami az elmúlt néhány évben az Egyesült Államokban zajlik, megtanított bennünket arra, hogy semmin se lepődjünk meg” – mondta.
Nagyon fontosnak nevezte Oroszország számára az orosz–amerikai kapcsolatok jövőjét, „amelyek most a történelem során a legrosszabb időszakukat élik”. Peszkov szerint a Kreml szorosan nyomon követi az amerikai fejleményeket, ahogyan a világ minden más jelentős országa esetében is szokta.
A szóvivő azt hangoztatta, hogy a Kreml nem vár „semmi jót” a kétoldalú viszonyban a Biden-kormányzattól mandátumának lejárta előtt. Mint mondta, az orosz államfői hivatal egyelőre nincs abban a helyzetben, hogy értékelje az elnökjelölti tisztségre pályázó, hivatalban lévő amerikai alelnököt, Kamala Harrist, akinek „nem volt észrevehető” semmilyen hozzájárulása az Oroszországgal való kapcsolatokhoz. Felidézte, hogy Harris nyilatkozatai telítve voltak Oroszországgal szemben barátságtalan retorikával, de „semmilyen más, a kétoldalú kapcsolatokkal kapcsolatos pozitív vagy negatív előjelű cselekedetet nem jegyeztek fel a részéről”.
