Az egy főre jutó GDP tekintetében jelentős különbségek vannak az ország megyéi között, ami alapvetően befolyásolja az átlagkeresetek alakulását is – derül ki egy tanulmányból, amelyet az economedia.ro portál hozott nyilvánosságra.
A legalacsonyabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező megyék az országos átlag kevesebb mint felét, míg a leggazdagabb megyék akár másfélszeresét, a főváros pedig csaknem háromszorosát érte el.
A Román Gazdasági Monitor című kutatási projektet működtető kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Gazdaságtudományi és Vállalkozástudományi Karának (FSEGA) elemzése szerint az eltérő gazdasági teljesítmény jelentősen befolyásolja az átlagkereseteket: néhány kivételtől eltekintve az egy főre jutó magasabb gazdasági értéket felmutató megyékben magasabb nettó átlagkeresetet regisztráltak. Azon megyék számára tehát, amelyek magasabb bért kívánnak kínálni a versenyszférában dolgozóknak, elég egyértelműnek tűnik az irány: javítani kell a megye gazdasági tevékenységének hatékonyságát és növelni a termelékenységet.
Megyei össztermék
A közgazdászok hangsúlyozzák, hogy az elmúlt években Románia gazdasági teljesítménye ígéretesen fejlődött a régió országaihoz képest, különösen az egy főre jutó GDP alakulását tekintve. Míg tíz évvel ezelőtt Románia 55 százalékon állt az uniós átlaghoz képest e mutatónál, addig az Eurostat legfrissebb – 2022-re vonatkozó – adatai szerint akár 80 százalékpontos növekedést ért el, s e tekintetben megelőzte Magyarországot és Szlovákiát és utolérte Lengyelországot. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezekben az esetekben országos átlagértékekről beszélünk, és a régiónként, illetve megyénkként mért adatok nagymértékben eltérhetnek attól. Az eltérő eredmények fő oka az ország különböző régiói közötti egyenlőtlenségek – mondják a közgazdászok.
Ha az országos átlagot 100 százalékosnak vesszük, akkor a GDP vonatkozásában legszegényebb megyék – Vaslui, Botoșani, Giurgiu – mindössze 44–48 százalékot érnek el, míg a leggazdagabbak – Brassó, Temes, Kolozs – az átlagot meghaladva, 116–145 százalékot teljesítettek. A főváros kiemelkedő teljesítménye egyértelmű, hiszen ott az átlag 280 százalékát mérték. Egyébként e tekintetben Bukarest és az ország hat megyéje – Kolozs, Temes, Brassó, Konstanca, Szeben, Prahova – haladja meg az országos átlagot, a rangsor végén Vaslui, Botoșani és Giurgiu áll.
Kovászna megye a maga 74 százalékával a 22. a 42 megyét és Bukarestet tartalmazó országos rangsorban. Maros megye 82, Hargita pedig 73 százalékon állt.
Jövedelmek
A közgazdászok szerint az eltérő gazdasági teljesítmény az átlagkeresetekben is megmutatkozik. Így jövedelem tekintetében csak Bukarest, Kolozs, Temes, Ilfov és Iași megye haladja meg az országos átlagot. Teleorman, Vrancea és Hargita megyében a legalacsonyabb a nettó átlagkereset százalékos aránya az országos átlaghoz képest. Kovászna megye itt a 30. a megyék rangsorában.
Az egy főre jutó átlagkereset aránya az országos átlaghoz képest
Általában, bár vannak kivételek, megállapítható, hogy az egy főre jutó magasabb gazdasági értéket felmutatni tudó megyék a nettó átlagbérek magasabb szintjét érik el. A kérdés másik fontos vetülete, hogy a két mutató tekintetében jobban teljesítő megyék növekedési üteme is magasabb, ami megnehezíti a kormány azon törekvéseit, hogy csökkentsék az ország megyéi közötti gazdasági különbségeket – magyarázzák az elemzők.
Kivételek
Ha a két térképet párhuzamosan vizsgáljuk, szembetűnik néhány kivétel is. Például Vaslui megye az országos átlaghoz képest mindössze 44 százalékon áll az egy főre jutó GDP tekintetében, de az átlagos nettó fizetések elérik az országos átlag 78 százalékát. Hasonló a helyzet Botoșani (46 százalék –78 százalék), Giurgiu (48–86), Călărași (53–84), Suceava (54–80), illetve Bákó (62–88) megyében is. Ezeknek az eltéréseknek több oka is lehet, ilyen például a cégek kötelezettsége, hogy a megtermelt gazdasági értéktől függetlenül a kötelező minimálbért fizessék az alkalmazottaknak, a munkanélküliségi ráta eltérései vagy az ipar szerkezete. Ugyanakkor a közszférában dolgozók száma jelentősen befolyásolja az általános képet, hiszen itt a fizetések magasabbak, mint a magánszektorban.
Ezzel szemben kevés olyan megyét találunk, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az országos átlagot, de a nettó átlagbérek viszonylag alacsonyabbak. Például Konstanca megyében az egy főre jutó GDP jelentősen meghaladja az országos átlagot (113 százalék), de a nettó átlagkereset csak 89 százalékon áll. Ilyen helyzetben van még Prahova (102–95), Szeben (103–95) és Brassó (116–98) megye.
Az Országos Statisztikai Intézet legfrissebb adatai szerint egyébként idén májusban az átlagos nettó fizetés 5118 lej volt, ami 99 lejjel (-1,9 százalék) alacsonyabb, mint 2024 áprilisában.
