Korunk legnagyobb emberi jogi válságának nevezte a keresztényüldözést Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára tegnap Tusnádfürdőn. Azbej Tristan a témában tartott kerekasztal-beszélgetésen kiemelte: „egy olyan ezeréves keresztény nemzetnek, mint a miénk, amely a vérzivataros évszázadok alatt megtapasztalta az üldöztetést és az elnyomást, erkölcsi kötelessége, hogy üldözött hittársai felé forduljon”.
A magyar nemzetnek két ilyen felelőssége van, az egyik a külhoni magyarok, a másik az üldözött keresztények felé fordulás – mutatott rá. Aláhúzta: azért is szükség van arra, hogy Magyarország felelősséget vállaljon, mert az üldözött keresztényeknek világszerte az alapvető emberi jogai sérülnek. Különböző kutatásokra hivatkozva rámutatott: több mint 300 millió olyan ember él a világon, akinek az alapvető emberi jogait csorbítják vagy éppen életét veszik el, mert megvallják Jézus Krisztus nevét. „Ez egy emberi jogi kérdés, korunk egyik legnagyobb emberi jogi válsága” – állapította meg. Megjegyezte: ehhez képest a nemzetközi fórumokon, a diplomácia világában az üldözött keresztények ügye gyakorlatilag nem kap említést, az emberi jogi fórumok inkább foglalkoznak a transzgender emberek mosdóhasználatával a közintézményekben, mint az üldözött keresztények helyzetével.
Kitért arra is, hogy elsőként Magyarország hozott létre kormányzati egységet a megsegítésükre. A Hungary Helps Ügynökségen keresztül eddig több mint ötven országban több mint egymillió ember számára nyújtottak sokszor életmentő segítséget. Büszke arra, hogy a magyar nemzeti segélyezést megteremtették, erre korábban nem volt precedens. A titkát a személyes jelenlétben látta, első kézből szereznek információt a humanitárius igényekről, személyesen látogatnak el az adott országba.
Kovács Péter, a Hungary Helps Ügynökség vezérigazgatója arról beszélt, hogy a megsegítés módját, eszközét az adott ország és az ott élő keresztények helyzete határozza meg. A keresztényüldözés napjainkban nem csak a legnagyobb humanitárius katasztrófa, hanem a legelhallgatottabb is – fogalmazott. Ha a Közel-Keleten eltűnik a kereszténység, utána elsőként Európából tűnik el, és ezzel elveszítenénk identitásunkat. „Nem beszélhetünk erős Európáról anélkül, hogy a Közel-Keleten ne lenne stabilitás, és ebben a kereszténységnek nagyon fontos, ha nem egyedülálló szerepe van” – rögzítette.
David Campanale, a bálványosi nyári szabadegyetem alapítója arról beszélt, hogy nem kezelik prioritásként ezt az ügyet Nyugat-Európában, és a médiában is sokszor az elhallgatás a jellemző. A liberális újságírók körében ez a téma tabu, Istenről nem szeretnek beszélni – jegyezte meg. Kitért arra is: a nyugati világ elitjében teret hódított az a nézet, hogy Isten nem is létezik valójában. Üdvözölte, hogy Magyarország kormányzati szinten foglalkozik a problémával, és nagyon sok jó kezdeményezés valósulhatott meg.
